A rendezvény első kerekasztal-beszélgetésén Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese kiemelte: a katolikus egyház tanítása szerint a vállalkozó tőkéje az emberiség közös vagyonának része, így a cég tulajdonosa a társadalomtól csak felhatalmazást kapott arra, hogy ezt a vagyont használja. Még a magyar alaptörvény is rögzíti, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár – emlékeztetett. [...]
Lányi András, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense arról beszélt, hogy véleménye szerint mára gyakorlatilag megszűnt a klasszikus értelemben vett magántulajdon, ahol egy vállalkozás működése, termékei, szolgáltatásai helyben is számon kérhetőek. Helyette kialakult a hálózati tulajdon, melynek során a vállalkozások behálózzák a világot, egyik cég a másikban különböző arányú tulajdonrészt szerzett, s ezek a viszonyok mára már átláthatatlanná váltak. Ennek a láncnak a végén mások mellett az a kisnyugdíjas áll, aki megvette egy vállalat részvényét, de ha a cég tönkrement, annak vezetői milliós végkielégítéssel távoznak, míg a kisnyugdíjas nem jut pénzéhez, ezért „nehezen értelmezhető a felelősség elve a mai világban a cégekre".
A Magyar Kurír konferenciabeszámolója teljes terjedelmében itt olvasható:
http://www.magyarkurir.hu/hirek/kereszteny-szellemisegu-cegek-nem-csak-haszontermelesre-vallalkoznak
