„Kilenc hónap után látható-e már, hogy mi újat hozott Ferenc pápa az elődeihez képest?
A média szerintem sok mindent félreért. Ferenc ugyanis ugyanazokat a válaszokat adja a híveket feszítő kérdésekre, mint elődei, csak a tálalás különbözik. Az alapvető hitelelvekből ő sem enged, a hit kérdéseiben semmi nem fog változni. Az egyik Fontainebleau-i egyetemi professzorom mondta anno, hogy a katolikus egyház a világ legsikeresebb nagyvállalata, ezért maradt fönt ilyen sokáig. Kétezer éves célja nagyon vonzó, de elérhetetlen. Tudniillik a tökéletes társadalmat egyetlen emberöltőre sem lehet megvalósítani. Arra, hogy ez egy utópia, még a kommunisták is rájöttek. De javítani a meglévőn nemcsak lehet, kötelességünk is. És Ferenc pápa most pontosan ezt csinálja.
Hogyan?
Azzal kezdte, hogy kifizette a számlát a római vendégháznál, ahol a konklávéba való bevonulásáig lakott. Manager koromból emlékszem, micsoda harc folyt mindig a könyvelők, az ellenőrök és köztünk, managerek között. Araszoltunk az elszámolásnál, hogy a pezsgő még belefér-e... A pápa most utat mutatott, egy nagyon határozott magatartást: elválasztani a privát szférát a hivatalos megbízástól. És hogy ezt komolyan is gondolja, arra a limburgi püspök esete a példa (...).
Vannak hatalmi játszmái a pápának?
A pápa hatalmi viszonyokkal nem foglalkozik, ez egy vicc. Sokan nem értik a tettei szimbolikáját. Például, hogy mi mindent jelent, hogy nem költözött be a pápai lakosztályba. Az első még mindenkinek világos, és ennek a varázsa el is múlik hamarosan. A második, hogy ezzel kivonta magát a hatalmi struktúrákból. Ez elég nagy kockázatot rejt, és még nem látni, mennyire lesz ebben Ferenc sikeres. A harmadik jelentése pedig az, hogy nem elég elhagyni a régit, létre kell hozni az újat. Ehhez pedig beszélgetni kell az emberekkel. Ezt üzeni a pápa, amikor fölhívja telefonon azt a fiatalembert, aki levelet írt neki. Régen az ilyen levelek szinte a postahivatalból sem jutottak ki, ma meg csörög a telefon: „halló, itt Ferenc pápa beszél". Ez a közvetlensége azt is jelenti, hogy föl kell újítani az információk áramlását, és persze, katolikus egyházról lévén szó, az imákét is. Ferencnek a vezetési stílusa az igazi forradalom. Az, hogy ő a szegények mellé állt és a 'szegények pápája', nem új dolog. Csak a világot a média által látjuk, azt hisszük el, amit nekünk közvetítenek.
Lehet, hogy a pápa gesztusait a sajtón keresztül ismerjük, de a szegénységet közvetve-közvetlenül is tapasztaljuk.
A szegénységről kétféleképpen lehet tudni, és többféleképpen lehet hozzáállni: vagy hallottál róla és kívülről nézed, vagy magad is szegény vagy és elfogadod, vagy lázadsz ellene, vagy teszel ellene. Szerintem az együttérzés a keresztényi magatartás, csak a magyar szó nem tökéletes, mi itt kispóroltunk valamit, mert a compassion igazából együtt szenvedést jelent. Ami csak akkor lehetséges, ha a másik ember nekem fontos, ha nyitott vagyok, ha szeretem. Assisi Szent Ferenc meg tudta csókolni a leprást, de erre nem mindenki képes, ez egy ajándék, egy karizma. A szegénység problémája nem úgy probléma, ahogy azt ma egyesek hiszik. Nem az a baj, hogy a vagyonunk különbözőképpen van elosztva, mert az eddig is így volt, és ezután is így lesz.
Hanem?
Egy évig Leuvenben éltem, ahol filozófiát tanultam, és a szomszédos, pici kis házban lakó házaspárt kilakoltatta a tulajdonos. Utolsó este átjöttek beszélgetni, és elmondták, hogy egész éjszaka virrasztani fognak, mert hajnalban jönnek a költöztetők. Kérdeztük, miért nem állítják be az ébresztőórát, mire azt felelték, ők a mutatós órát nem értik, csak azt, amelyiken jelek vannak – és a férfi megmutatta a digitális karóráját. Én pedig azt gondoltam: egész éjszaka fönt kell maradniuk, mert tudatlanok. A tudatlanságuk volt az igazi szegénységük. Az a három nyelvet beszélő egyetemi tanár, akit elcipeltek az oroszok Szibériába, soha nem volt szegény. Tudott meríteni Senecából vagy Jézus Krisztusból vagy bármiből. Volt hova visszanyúlnia. De aki semmit nem kapott az élettől, az az igazán szegény. A szegénység nem abból áll, hogy nem eszem pástétomot. Hanem hogy nincs kapaszkodóm, nem látom a jövőt, és múltam sincs."
Kiss Ulrich jezsuita szerzetes nyilatkozata teljes egészében itt olvasható:
http://vs.hu/ferenc-papa-ugyanazokat-mondja-mint-az-elodei-interju-kiss-ulrich-jezsuita-szerzetessel-1227/
