A gazdálkodás fő célja - az Adam Smith-i profitmaximálási cél helyett - az emberek boldogsága, amit „köz-jóllétnek" (public happiness) is nevezünk – írja a Heti Válasznak írt jegyzetében Baritz Sarolta Laura domonkos szerzetesnővér, aki civil életében közgazdaságtant tanult.
A nővér szerint nem igaz az a magyar közgazdasági oktatási alaptétel, mely szerint Adam Smith a közgazdaságtan atyja, és a közgazdasági elmélettörténet hangsúlyos része a XVIII. századtól kezdődik. Baritz szerint a „civil közgazdaságtan" búvópatak Arisztotelésznél ered, majd folytatódik a keresztény középkorban (gondoljunk például a ferences népbankokra, Firenzei Szent Antonin tevékenységére, Aquinói Szent Tamás gondolataira a kamatról, nyereségről), aztán a XV-XVIII. századi Olaszországban a polgári humanizmus idején halványodik el.
A civil paradigma szerint a gazdaság középpontjában álló ember, akit a gazdaság szolgál, az értékek talaján áll. Gazdasági aktusaiban a fő összetevő a kölcsönösség, a testvériség, s ezeket az értékeket a piacon is képviseli.
A Heti Válasz teljes cikke itt olvasható:
http://hetivalasz.hu/jegyzet/kereszteny-unortodoxia-65242/
