A munkavállalók személyes méltóságáról, a munkaerőpiac átalakulásáról, a robotizáció térhódításáról, a megszűnő és születő szakmákról és az oktatásnak a munkaerő-piaci igényekhez való idomulásáról is előadások hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia A munka jövője, a tudomány és tanulás a XXI. század világában című ülésén, melyről az Inforádió.hu oldalon olvasható tudósítás.
Az ülés első felszólalója Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti érsek, az MTA rendes tagja a gazdasági és a politikai döntéshozók erkölcsi felelősségéről beszélt. Arról, hogy a közgazdasági folyamatok nem önjáró, az embertől független jelenségek, hanem igenis az ember által befolyásolható erők.
Erdő Péter bemutatta, hogy míg a 60-as években az emberiség a fejlődés határtalanságának illúziójába ringatta magát, addig napjainkra épp az ellenkezője történik, az átlagember a természettudományok vívmányainak beláthatatlanságát, a globális környezeti problémák megváltoztathatatlanságát, a folyamatok átláthatatlan bonyolultságát vallja, így leveti magáról a felelősséget, mondván ő csak egy csavar a gépezetben.
A bíboros II. János Pál pápa szavait idézve a munkavállaló személyes méltóságára hívta fel a figyelmet, azt kiemelve, hogy az emberi munka nemcsak a gazdaságra irányul, hanem személyes értékekkel is jár.
Fazekas Károly, a közgazdaságtudomány kandidátusa a munkaerőpiac átalakulását mutatta be napjainkban, a negyedik ipari forradalom idején. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2000-es évektől fordulópont állt be: egyrészt a magasan képzett munkaerő értékelődött fel, de a legalacsonyabb végzettségűek is keresettek lettek a munkaerőpiacon és a bérpozícióik is javultak. Keresik a komoly természettudományi tudással rendelkező munkavállalókat, valamint a fejlett szociális készségű és jól kommunikáló dolgozókat például az egészségügyben és a szociális szférában.
Szalavetz Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia doktora szintén beszélt a munkaerőpiac polarizálódásáról, de felhívta a figyelmet arra, hogy a digitalizálódás és a robotizáció egyre inkább veszélyezteti az alacsony végzettségű, betanított munkások állásait. Számháború zajlik a közgazdászok körében arról, hogy hány szakma szűnik meg a következő 10-15 évben – vélekedett. Oxfordi kutatások szerint, akik 702 foglalkozást vizsgáltak, az Egyesült Államokban a foglalkozások 47 százaléka, Németországban a foglalkozások 42 százaléka fog eltűnni. Magyarországon is lefuttatták ezt a közgazdaságtani modellt, amely régióktól függően a szakmák 54-73 százalékának eltűnését mutatta. Az OECD más számításokat alkalmaz, de ők is a foglalkozások 9 százalékos eltűnését vetítik előre 10 éven belül. Ugyanakkor számos új szakma is megjelenik majd a közeljövőben, az alkalmazkodás és a struktúrákon kívüli munkakészség lesz a legfontosabb - írja az Inforádió tudósítása.