A KETEG (Sapientia) az ÉrMe Üzleti Hálózattal közösen rendezte 2014. március 28-án A boldogság közgazdaságtana című szakkonferenciát, amelyen az előzetes várakozásoknál jóval többen, több mint háromszázan vettek részt. A boldogság számos szakterület és irányzat témája, amelyet a rendezvény közgazdasági, társadalmi és pszichológiai aspektusból mutatott be előadások formájában, illetve a délutáni műhelymunkák és kerekasztal-beszélgetés keretében az egyén oldaláról is megvilágítva.
Baritz Sarolta Laura nővér (Sapientia, Keteg) és Tóth József (az ÉrMe Üzleti Hálózat elnöke) vezették le a konferenciát
A bevezető előadásban Aczél Petra, Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatója tartott gondolatébresztő előadást a „kommunikációgazdaság" témakörében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy korunkban az információhoz egyre inkább a hasznosság fogalma társul; úgy tekintünk rá, mint amivel nyerni és veszíteni lehet; „kereskedünk a szóval". Ez azzal jár, hogy az információ elvonttá válik, kimarad belőle az ember, a megértés és a figyelem dimenziója. Szavaink így nem teremtenek kultúrát, nem születi belőle rítus és ajándékozás – sőt, függővé válunk azáltal, hogy veszíthetünk, ha kimaradunk az állandóan újratermelődő „hasznos" információáradatból. Aczél Petra rámutatott: születőben van egy új kommunikációs paradigma, amelyben újra szerepet kap a másokra való figyelés, a megértés és a csend.
Aczél Petra: Új kommunikációs paradigma van születőben
A konferencián több előadás is érintette a boldogság definícióját, s ennek filozófiai mélységei elsősorban Petres Erika Lucia (filozófus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatója) előadásában jelentek meg. A domonkos rendi szerzetes Arisztotelész boldogságfogalmából indult ki („eudaimonia"), mely az élvezeteken („hedoné") túlmutató minőséget jelent; a „jól élni" nála összefügg a közösséggel, az ingyenességgel, az ajándékozással is. Mint Lucia nővér kifejtette, Aquinoi Szent Tamás a középkorban az ókori görög filozófus tanaira alapozva gondolta tovább a boldogság problémáját; nála ez nagy hangsúllyal az erényes élettel is összefügg.
Petres Erika Lucia OP: A boldogság az erényes élettel is összefügg
Alaposan körüljárta a boldogság mibenlétét Luigino Bruni, a római Lumsa Egyetem professzora is. Először is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyonra, a gazdagságra nem öncélként vágynak az emberek, hanem mint olyasmire, amivel – mint vélik – valami nagyobbat és fontosabbat tudnak elérni: a boldogságot. Ő is utalt Arisztotelészre, aki a boldogságra, a „eudaimoniá"-ra nem valami másnak az eszközére tekintett, hanem a végső kiteljesedésként értelmezte azt. Megemlítette a boldogságra alkalmazott latin szót, a „felicitas"-t, melynek szótöve a termékenységgel, bőséggel, produktivitással függ össze. Felidézte az úgynevezett Easterlin-paradoxont is: egy kutatás kimutatta, hogy míg egy bizonyos fejlettségi szint alatt különböző országokban a GDP növekedése képes hozzájárulni az emberek boldogságérzetének növekedéséhez, addig a viszonylag jómódú országokban már alig tapasztalható ez a hatás, megtörik a görbe, ez is azt mutatja tehát, hogy önmagában „a pénz nem boldogít".
Bruni professzor ezután az úgynevezett „kapcsolati javakkal" („relational goods") kapcsolatos koncepcióját ismertette; e javak az emberi kapcsolatokban jönnek létre, sőt, e kapcsolatok maguk is értékek. Mint mondta, miközben a boldogság mértéke egyrészt kétségtelenül függ az anyagi javak fogyasztásától (bár egy ponton túl csökkenő mértékben, mint arra az Easterlin-paradoxon is utal), másrészt függ a kapcsolati javainktól is. Ez utóbbinak az a sajátossága, hogy e javakat nem tekinthetjük teljesen a sajátunknak, hiszen a másik emberrel való kapcsolatban jön létre – azaz a másik embernél létrejövő kapcsolati javak is hatással vannak a mi boldogságunkra.Luigino Bruni itt arra a rendkívül fontos sajátosságra is felhívta a figyelmet, hogy egy határon túl az anyagi javak fogyasztása képes a kapcsolati javainkat rombolni! Azaz a boldogság mértékét mutató görbe nem csak hogy kevésbé emelkedik a fogyasztás egy bizonyos szintje fölött, de csökkenő trendbe is átválthat.
Luigino Bruni: Egy határon túl az anyagi javak fogyaztása képes a kapcsolati javainkat rombolni, s így boldogságunkat csökkenteni
Ha a boldogság „mértékéről" beszélünk, akkor ez felveti a mérhetőség kérdését is – ezzel foglalkozott a konferencián Albert Fruzsina szociológus (MTA) előadása. A különböző vizsgálatokban természetesen a válaszadóknak maguknak kell besorolniuk, hogy mennyire érzik boldognak magukat, de érdekesek ennek összetevői is, azaz hogy milyen tényezők határozzák meg leginkább a boldogságérzetünket. Az előadó kiemelte: a legfontosabb tényezők között van az úgynevezett „társas támogatás" érzése (hogy a bajban tudunk kire számítani), a személyes életdöntésekben való szabadság, továbbá az alkalom a nagylelkűségre (vagyis az a tudat, hogy tudunk segíteni másokon).
Albert Fruzsina: A legfontosabb tényezők között van a társas támogatás érzése
Érintett méréssel kapcsolatos kérdéseket Kerekes Sándor (a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének egyetemi tanára is, többek között megemlítette azt az Easterlin-paradoxonnal összefüggő problémát, hogy a boldogságérzet és a GDP közötti kapcsolat félrevezető lehet, hiszen az utóbbi növekedése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott országban az emberek anyagi helyzete általánosságban, vagy legalábbis nagyon széles körben javul. A professzor a boldogság mibenlétével kapcsolatos gondolatkört is gazdagította azzal, hogy felidézte Csíkszentmihályi Mihálynak a „flow"-ról szóló elméletét – olyan élmények okozzák ezt az „áramlás"-érzést, amit például valamilyen nagyszabású és elmélyült alkotómunka közben élünk át. Ilyen élmény mindenki számára elérhető a maga teljességében, míg annyi pénz, amennyivel tökéletesen elégedettek lennénk, valószínűleg sosem áll rendelkezésünkre – erősítette meg Kerekes Sándor ezzel a gondolatmenettel is azt az álláspontot, mely szerint a boldogság túlmutat az anyagi dimenzión.
Kerekes Sándor: A flow-élmény bárki számára elérhető
Az előadások között rendhagyó volt Bogsch Eriké; a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója ugyanis az általa vezetett gyógyszeripari nagyvállalat példáján mutatta be álláspontját a boldogság és a gazdasági tevékenység összefüggéseiről. Mondanivalójának központi fogalma volt a tisztesség, a méltóság és a szabadság. Beszélt arról is, hogy a profit folytonos növelésére irányuló részvényesi elvárások ellentétbe kerülhetnek a vezetői felelősséggel, mely a cég hosszú távú fennmaradására és fejlődésére irányul. Mint mondta, a Richter Gedeon ezért is őrzi függetlenségét, nem hajlandó beolvadni valamely multinacionális cégcsoportba akkor sem, ha annak – szűkebb látókörben szemlélve – lehetnének rövid távú előnyei.
Bogsch Erik: A részvényesi elvárások ellentétbe kerülhetnek a vezetői felelősséggel
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésben is az elsők között kapott szót Bogsch Erik: Aczél Petra moderátornak arra a kérdésére, hogy ő személy szerint boldognak érzi-e magát, igennel válaszolt. Azzal támasztotta ezt alá, hogy családtagjaival kiváló a kapcsolata és hogy minden nap örömmel megy be a munkahelyére. Albert Fruzsina elismerte, hogy ezek valóban kulcsfontosságú tényezők a boldogság szempontjából, de – családanyai minőségében is – hozzátette: a boldogtalanság egyik súlyos oka éppen a család és a munkahely közötti konfliktus lehet.
Kiss Ulrich SJ: Az idő soha nem az enyém, inkább én lehetek az idő rabja
Kiss Ulrich jezsuita szerzetes is részt vett a kerekasztal-beszélgetésben: ő a boldogság kulcstényezőjeként azt említette: jól tudunk-e élni az idővel? Szerinte nincs is értelme úgy ragozni a szót, hogy „az időm"-mel mihez kezdek, hiszen az idő soha nem az enyém. Inkább csak én lehetek az idő rabja, ha nem tudok jól élni vele.
Alberto Bruni ehhez kapcsolódva azt húzta alá: nagyot téved, aki úgy gondolja, hogy a boldogság valamilyen szabadidős tevékenységhez kötődik. A boldogságot a munkahelyen kell elérni! – hangsúlyozta a professzor.
A konferencia teljes programja itt megtekinthető >>
Az elhangzott előadások anyaga itt letölthető:
Aczel_Petra_eloadas.pptx
Luigino_Bruni_eloadas.pptx
Albert_Fruzsina_eloadas.pptx
Bogsch_Erik_eloadas.pptx
A konferencia gondolatébresztő kiadványaként jelent meg Az üzleti vezető hivatása című vatikáni dokumentum magyar fordítása; erről bővebb információ – és maga a teljes kiadvány letölthető formában – itt található >>
A rendezvény céljai közé tartozott a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban című képzés népszerűsítése is. Az új kurzusra 2014. április 28-ig lehet jelentkezni, bővebb információ a Keteg honlapján található >>
Tudósításunk fotóit a Keteg Facebook-oldaláról vettük.
B. G.