Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
||
Főoldal | Hírek

A munkahelyen kell elérni a boldogságot!

2014. 03. 30.

Több mint háromszázan vettek részt a Keteg és az ÉrMe Üzleti Hálózat által szervezett konferencián. 

 

A KETEG (Sapientia) az ÉrMe Üzleti Hálózattal közösen rendezte 2014. március 28-án A boldogság közgazdaságtana című szakkonferenciát, amelyen az előzetes várakozásoknál jóval többen, több mint háromszázan vettek részt. A boldogság számos szakterület és irányzat témája, amelyet a rendezvény közgazdasági, társadalmi és pszichológiai aspektusból mutatott be előadások formájában, illetve a délutáni műhelymunkák és kerekasztal-beszélgetés keretében az egyén oldaláról is megvilágítva.

 

A munkahelyen kell elérni a boldogságot!

Baritz Sarolta Laura nővér (Sapientia, Keteg) és Tóth József (az ÉrMe Üzleti Hálózat elnöke) vezették le a konferenciát

 

A bevezető előadásban Aczél Petra, Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatója tartott gondolatébresztő előadást a „kommunikációgazdaság" témakörében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy korunkban az információhoz egyre inkább a hasznosság fogalma társul; úgy tekintünk rá, mint amivel nyerni és veszíteni lehet; „kereskedünk a szóval". Ez azzal jár, hogy az információ elvonttá válik, kimarad belőle az ember, a megértés és a figyelem dimenziója. Szavaink így nem teremtenek kultúrát, nem születi belőle rítus és ajándékozás – sőt, függővé válunk azáltal, hogy veszíthetünk, ha kimaradunk az állandóan újratermelődő „hasznos" információáradatból. Aczél Petra rámutatott: születőben van egy új kommunikációs paradigma, amelyben újra szerepet kap a másokra való figyelés, a megértés és a csend.

 

A munkahelyen kell elérni a boldogságot!

Aczél Petra: Új kommunikációs paradigma van születőben

 

A konferencián több előadás is érintette a boldogság definícióját, s ennek filozófiai mélységei elsősorban Petres Erika Lucia (filozófus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatója) előadásában jelentek meg. A domonkos rendi szerzetes Arisztotelész boldogságfogalmából indult ki („eudaimonia"), mely az élvezeteken („hedoné") túlmutató minőséget jelent; a „jól élni" nála összefügg a közösséggel, az ingyenességgel, az ajándékozással is. Mint Lucia nővér kifejtette, Aquinoi Szent Tamás a középkorban az ókori görög filozófus tanaira alapozva gondolta tovább a boldogság problémáját; nála ez nagy hangsúllyal az erényes élettel is összefügg.

 

A munkahelyen kell elérni a boldogságot!

Petres Erika Lucia OP: A boldogság az erényes élettel is összefügg

 

 Alaposan körüljárta a boldogság mibenlétét Luigino Bruni, a római Lumsa Egyetem professzora is. Először is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyonra, a gazdagságra nem öncélként vágynak az emberek, hanem mint olyasmire, amivel – mint vélik – valami nagyobbat és fontosabbat tudnak elérni: a boldogságot. Ő is utalt Arisztotelészre, aki a boldogságra, a „eudaimoniá"-ra nem valami másnak az eszközére tekintett, hanem a végső kiteljesedésként értelmezte azt. Megemlítette a boldogságra alkalmazott latin szót, a „felicitas"-t, melynek szótöve a termékenységgel, bőséggel, produktivitással függ össze. Felidézte az úgynevezett Easterlin-paradoxont is: egy kutatás kimutatta, hogy míg egy bizonyos fejlettségi szint alatt különböző országokban a GDP növekedése képes hozzájárulni az emberek boldogságérzetének növekedéséhez, addig a viszonylag jómódú országokban már alig tapasztalható ez a hatás, megtörik a görbe, ez is azt mutatja tehát, hogy önmagában „a pénz nem boldogít".

 

Bruni professzor ezután az úgynevezett „kapcsolati javakkal" („relational goods") kapcsolatos koncepcióját ismertette; e javak az emberi kapcsolatokban jönnek létre, sőt, e kapcsolatok maguk is értékek. Mint mondta, miközben a boldogság mértéke egyrészt kétségtelenül függ az anyagi javak fogyasztásától (bár egy ponton túl csökkenő mértékben, mint arra az Easterlin-paradoxon is utal), másrészt függ a kapcsolati javainktól is. Ez utóbbinak az a sajátossága, hogy e javakat nem tekinthetjük teljesen a sajátunknak, hiszen a másik emberrel való kapcsolatban jön létre – azaz a másik embernél létrejövő kapcsolati javak is hatással vannak a mi boldogságunkra.Luigino Bruni itt arra a rendkívül fontos sajátosságra is felhívta a figyelmet, hogy egy határon túl az anyagi javak fogyasztása képes a kapcsolati javainkat rombolni! Azaz a boldogság mértékét mutató görbe nem csak hogy kevésbé emelkedik a fogyasztás egy bizonyos szintje fölött, de csökkenő trendbe is átválthat.

 

A munkahelyen kell elérni a boldogságot!

Luigino Bruni: Egy határon túl az anyagi javak fogyaztása képes a kapcsolati javainkat rombolni, s így boldogságunkat csökkenteni

 

Ha a boldogság „mértékéről" beszélünk, akkor ez felveti a mérhetőség kérdését is – ezzel foglalkozott a konferencián Albert Fruzsina szociológus (MTA) előadása. A különböző vizsgálatokban természetesen a válaszadóknak maguknak kell besorolniuk, hogy mennyire érzik boldognak magukat, de érdekesek ennek összetevői is, azaz hogy milyen tényezők határozzák meg leginkább a boldogságérzetünket. Az előadó kiemelte: a legfontosabb tényezők között van az úgynevezett „társas támogatás" érzése (hogy a bajban tudunk kire számítani), a személyes életdöntésekben való szabadság, továbbá az alkalom a nagylelkűségre (vagyis az a tudat, hogy tudunk segíteni másokon).

 

A munkahelyen kell elérni a boldogságot!

Albert Fruzsina: A legfontosabb tényezők között van a társas támogatás érzése

 

Érintett méréssel kapcsolatos kérdéseket Kerekes Sándor (a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének egyetemi tanára is, többek között megemlítette azt az Easterlin-paradoxonnal összefüggő problémát, hogy a boldogságérzet és a GDP közötti kapcsolat félrevezető lehet, hiszen az utóbbi növekedése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott országban az emberek anyagi helyzete általánosságban, vagy legalábbis nagyon széles körben javul. A professzor a boldogság mibenlétével kapcsolatos gondolatkört is gazdagította azzal, hogy felidézte Csíkszentmihályi Mihálynak a „flow"-ról szóló elméletét – olyan élmények okozzák ezt az „áramlás"-érzést, amit például valamilyen nagyszabású és elmélyült alkotómunka közben élünk át. Ilyen élmény mindenki számára elérhető a maga teljességében, míg annyi pénz, amennyivel tökéletesen elégedettek lennénk, valószínűleg sosem áll rendelkezésünkre – erősítette meg Kerekes Sándor ezzel a gondolatmenettel is azt az álláspontot, mely szerint a boldogság túlmutat az anyagi dimenzión.

 

A munkahelyen kell elérni a boldogságot!

Kerekes Sándor: A flow-élmény bárki számára elérhető

 

Az előadások között rendhagyó volt Bogsch Eriké; a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója ugyanis az általa vezetett gyógyszeripari nagyvállalat példáján mutatta be álláspontját a boldogság és a gazdasági tevékenység összefüggéseiről. Mondanivalójának központi fogalma volt a tisztesség, a méltóság és a szabadság. Beszélt arról is, hogy a profit folytonos növelésére irányuló részvényesi elvárások ellentétbe kerülhetnek a vezetői felelősséggel, mely a cég hosszú távú fennmaradására és fejlődésére irányul. Mint mondta, a Richter Gedeon ezért is őrzi függetlenségét, nem hajlandó beolvadni valamely multinacionális cégcsoportba akkor sem, ha annak – szűkebb látókörben szemlélve – lehetnének rövid távú előnyei.

 

A munkahelyen kell elérni a boldogságot!

Bogsch Erik: A részvényesi elvárások ellentétbe kerülhetnek a vezetői felelősséggel

 

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésben is az elsők között kapott szót Bogsch Erik: Aczél Petra moderátornak arra a kérdésére, hogy ő személy szerint boldognak érzi-e magát, igennel válaszolt. Azzal támasztotta ezt alá, hogy családtagjaival kiváló a kapcsolata és hogy minden nap örömmel megy be a munkahelyére. Albert Fruzsina elismerte, hogy ezek valóban kulcsfontosságú tényezők a boldogság szempontjából, de – családanyai minőségében is – hozzátette: a boldogtalanság egyik súlyos oka éppen a család és a munkahely közötti konfliktus lehet.

 

A munkahelyen kell elérni a boldogságot!

Kiss Ulrich SJ: Az idő soha nem az enyém, inkább én lehetek az idő rabja

 

Kiss Ulrich jezsuita szerzetes is részt vett a kerekasztal-beszélgetésben: ő a boldogság kulcstényezőjeként azt említette: jól tudunk-e élni az idővel? Szerinte nincs is értelme úgy ragozni a szót, hogy „az időm"-mel mihez kezdek, hiszen az idő soha nem az enyém. Inkább csak én lehetek az idő rabja, ha nem tudok jól élni vele.

Alberto Bruni ehhez kapcsolódva azt húzta alá: nagyot téved, aki úgy gondolja, hogy a boldogság valamilyen szabadidős tevékenységhez kötődik. A boldogságot a munkahelyen kell elérni! – hangsúlyozta a professzor.

 

A konferencia teljes programja itt megtekinthető >>

 

Az elhangzott előadások anyaga itt letölthető:

 

Aczel_Petra_eloadas.pptx

 

Luigino_Bruni_eloadas.pptx

 

Albert_Fruzsina_eloadas.pptx

 

Bogsch_Erik_eloadas.pptx

 

A konferencia gondolatébresztő kiadványaként jelent meg Az üzleti vezető hivatása című vatikáni dokumentum magyar fordítása; erről bővebb információ – és maga a teljes kiadvány letölthető formában – itt található >>

 

A munkahelyen kell elérni a boldogságot!

 

A rendezvény céljai közé tartozott a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban című képzés népszerűsítése is. Az új kurzusra 2014. április 28-ig lehet jelentkezni, bővebb információ a Keteg honlapján található >>

 

 

Tudósításunk fotóit a Keteg Facebook-oldaláról vettük.

 

 

B. G. 


A munkahelyen kell elérni a boldogságot!



BGA

Segélyakciónk 

Nyitólap
Gyűjtés az ukrajnai menekültek megsegítésére - a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Kárpátalján végzett munkáját támogatja az ÉrMe Hálózat.

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Kaposvár Klub
ÉrMe Benedictus Klub
ÉrMe Vác Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Adatvédelem