„Mit mond a Vatikán a vállalkozásokról, a magántulajdonról vagy éppen a szociális feladatokat ellátó jóléti államról? A válasz természetesen korántsem egyértelmű, azonban a katolikus társadalmi tanítás képviselői szerint létezik olyan érték- és eszmerendszer, amely szervesen illeszkedik az évezredes keresztény hagyományokhoz, miközben ésszerű válaszokat ad a modern emberi közösségek problémáira is. Ennek közgazdasági vetületeiről nyújtott áttekintést a szlovákiai Modorban (Modra) megrendezett, Toward a Free and Virtous Society című konferencia.
A katolikus társadalmi tanítás közgazdasági kérdésekben elsősorban természetjogi princípiumok mentén érvel – Hippói Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás filozófiai tanításai mentén az alapvető emberi méltóság egyik megvalósulását a magántulajdon elismerésében látja. Ez a tanítás szerint megkérdőjelezhetetlen társadalmi intézmény, amely az Istentől eredeztetett szabadság egyik megtestesülése. A konferencián Philip Booth, a londoni City University professzora a magántulajdon szentségéből kiindulva érvelt a lehető legszabadabb gazdaság helyes volta mellett. A kapitalizmus a közgazdász szerint szabad egyének szabad interakcióira épül – ez pedig valamennyi ember számára növekvő jólétet eredményez.
(…)
A katolikus társadalmi tanítás tehát nem ért egyet a modern jóléti társadalmak magas adókon és kiterjedt állami ellátórendszereken keresztül történő újraelosztásával – ezt a Catholic University of Portugal professzora, André Alves az úgynevezett „public choice theory” által leírt jelenségekkel támasztja alá. A többek között James Buchanan nevéhez köthető politikai-gazdaságtani keretrendszerre alapuló katolikus érvelés szerint az állami bürokráciák nem képesek semleges gazdasági szereplőként létezni, hiszen lépten-nyomon alkukat kell kötniük különböző érdekcsoportokkal, amelyek az állami szabályozás nyomán kialakuló járadékpozíciók elfoglalására törekednek.
(…)
A katolikus tanítás szerint ehelyett az erényes polgárok közös erőfeszítéseire és a társadalom hőseire, a vállalkozásokra kell támaszkodnia. Az üzleti vállalkozások egyáltalán nem tekinthetőek az emberi kapzsiság és önzőség megtestesüléseinek – hiszen azok alapvető célja nem mások kizsákmányolása. Egy üzleti vállalkozás akkor lehet sikeres, amennyiben képes a társadalomban megjelenő igények felismerésére és megfelelő színvonalon való kielégítésére – magyarázzák. Ennek ellenére a katolikus egyházon belül is elterjedt a piacgazdaság-ellenes szemlélet – ez Philip Booth szerint leginkább egyes egyházi vezetők intellektuális lustaságának tudható be. Az üzleti vállalkozás kreatív folyamat, a rendelkezésünkre álló erőforrások felkutatását és a lehető legjobb összehangolását is magában foglalja. Ez a katolikus kapitalista tanok szerint a társadalom javát szolgálja és nehezen tekinthető a közjóellenes cselekedetnek."
A teljes cikk itt olvasható: http://csr.mandiner.hu/cikk/20120916_szabadon_es_erenyesen_milyen_a_katolikus_kapitalizmus
