Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
||
Főoldal | Ajánljuk még

A tudásra épülő befektetésekben Magyarország rendkívül sikeres

2012. 09. 19.

Csák János: A cél a méltányos adóterhelés lehet.

 

– Érvényes még az a vita, amely hosszú-hosszú ideje arról folyik, hogy a gazdasági környezetnek valóban meghatározó eleme-e az adók szintje és az állami szabályozás mennyisége? Vagyis a több adó kevesebb szabadsághoz vezet?

 

– A nyugati kultúrának a szabadság és a törvények uralma mellett egyik legfontosabb alapja a szubszidiaritás. Az adók és a szabályozás „jósága" azon múlik, hogy mennyire méltányosan határozzák meg azt, hogy mekkora erőforrás (adó) és milyen felhasználási szabályok szükségesek a közösség fenntartásához. Ezeket a döntéseket a leginkább érintetteknek kell meghozniuk. Ahol helyi szinten nem tudnak megfelelő döntést hozni, ott egy felsőbb szint, rendszerint az állam végzi ezt el helyettük. Az XX. századi, tömegtársadalmi fejlemény, hogy az állam egyre több jövedelmet központosít, és az élet egyre több területét szabályozni akarja. Johnson elnök a '60-as évek Amerikájában még azt mondta, az államnak csak ott szabad beavatkoznia a helyi közösségek életébe, ahol az emberek szabad társulása nem képes megoldani egy problémát. Mára látjuk, milyen igaz sok magyar vicc poénja: „láttunk mi már túlkapásokat". Az önigazgató közösségeket támogató törvényi környezet ritka, Svájc üdítő kivétel, ahol egy falu minden további nélkül lecsatlakozhat az országos energiahálózatról, miután a település ellátására képes áramfejlesztőt raknak a patakra.

 

A gazdaságszabályozásban nyilvánvalónak tűnik, hogy a munka, a működőtőke és az ingatlan, vagyis járadék adózását és ennek következtében megtérülését csak nagyon nyomós okból szabad eltéríteni. Hiszen például a munka közterheinek növelése inkább eszközbefektetésre ösztönzi a vállalkozókat, ami a munkanélküliség növekedésével járhat. Az erőforrások kiegyensúlyozott adóztatása tiszta helyzetet teremt, ráadásul növeli a versenyképességet. Ma mindennek örülnünk kell, ami e három erőforrás terhelési szintjét közelebb hozza egymáshoz. Jó példa erre, hogy amikor Ronald Reagan elnök lett, 70% volt a személyi jövedelemadó felső kulcsa, ami akadályozta az amerikai gazdaság növekedését. Óriási politikai harc árán 30%-ra csökkentette, ami tartós fellendülést eredményezett. A magyar cél is a méltányos adóterhelés lehet, és olyan szabályozás, hogy se külföldi, se hazai vállalkozó ne tudja járadékosként tejeltetni a gazdaság többi szereplőjét.

 

– Ennek tükrében Magyarország, mint befektetési környezet, mennyire kívánatos ma?

 

– Háromféle befektetési típust kell szemügyre vennünk. Az első a termelő befektetés. Ebben Magyarország kívánatos befektetési terep. A kormány világosan kijelentette, hogy a munkahelyteremtés prioritás, és mindent megtesz a működési környezet javítása érdekében. A második a közszolgáltatási szektorba történő befektetés. Itt többnyire területi monopóliumokkal és garantált hozamokkal van dolgunk. Az első fontos szempont, hogy az infrastrukturális befektetésekre garantált hozamok szintje az utóbbi időszakban sokat változott a világban, ezt itthon is újra át kell tekinteni, ami vitákkal jár. Az sem ritka, hogy a koncessziók lejárnak vagy gazdát cserélnek. Talán sokan nem is tudják, de a távközlésben és az energiaiparban az elmúlt 15 évben rengetegszer változott a tulajdonos, magán vagy más államok tulajdonában lévő cégek birtokolták a magyar közszolgáltatásokat. A második tényező az, hogy nincs semmi kivetnivaló abban, hogy a magyar állam preferálja a magyar vállalkozókat, magyar befektetőket. Több-kevesebb agresszivitással minden állam ezt teszi. Az a kérdés, hogy a magyar tulajdon garantálja-e a jó minőségű szolgáltatást.

 

Ma már nem áll fenn a '90-es évek eleji helyzet, amikor egyszerre volt tőke- és szakemberhiány. Ma a jó ötletekhez meg lehet találni a tőkét, ha valamilyen szaktudás hiányzik, fel lehet venni a legjobb szakértőt a világból. Ide kapcsolódik a harmadik terület, a tudásra épülő befektetés. Ebben Magyarország rendkívül sikeres, elég csak a nagy világcégek budapesti szolgáltatási központjaira, vagy a növekvő számú itt tanuló külföldi diákra gondolni. Ennek az árnyoldala az, hogy a kiváló magyar szellemeket külföldre csábíthatják. Itt arra kell vigyáznunk, hogy az itthon felhalmozódott tudás Magyarország és a nyugati kultúra számára hasznosuljon. Mi ugyanis – nem kérdés – a nyugati kultúra részei vagyunk. Minél vonzóbb, nyugatiasabb, szabadabb, gyarapodóbb és kiszámíthatóbb Magyarország, annál többen maradnak itthon, és annál többen akarnak majd nálunk dolgozni, tanulni."

 

A teljes interjú itt olvasható: http://jobbklikk.hu/index.php?Cikk=769 

BGA

Segélyakciónk 

Nyitólap
Gyűjtés az ukrajnai menekültek megsegítésére - a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Kárpátalján végzett munkáját támogatja az ÉrMe Hálózat.

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Kaposvár Klub
ÉrMe Benedictus Klub
ÉrMe Vác Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Adatvédelem