Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
||
Főoldal | Hírek

A vállalkozók legfontosabb szerepe az egyházban a példamutatás

2013. 09. 27.

Dr. Beer Miklós: Adjunk munkát az embereknek!

 

A váci egyházmegye püspöke 2013. szeptember 11-én volt vendégünk az ÉrMe Nyílt Hálózati esten, utána pedig exkluzív interjút adott az ÉrMeháló.hu-nak. Dr. Beer Miklóst elsősorban az egyház és a vállalkozók kapcsolatáról, a cégvezetők társadalmi felelősségéről kérdeztük – ez a témakör amúgy is a figyelem fókuszába kerülhetett, miután a Katolikus Társadalmi Napok az ÉrMe Üzleti Hálózat szervezésében nagy sikerrel zárult. (A püspök úr egyébként maga is felkereste a rendezvényt, és előadó is volt a kapcsolódó konferencián.)

 


– A keresztény vállalkozónak, cégvezetőnek van valamilyen speciális küldetése a mai világban? Püspök atyát mint lelkipásztort kérdezzük: milyen eligazító gondolatokat tud számunkra megfogalmazni?

 

– Kiindulhatunk a talentumokról szóló példabeszédből, vagy akár abból, amit Szent Pál mond: „Mid van, amit nem úgy kaptál?" Nem mi választjuk, hogy hová születünk, milyen történelmi helyzetbe, milyen kulturális miliőbe, mennyi az intelligenciahányadosunk és így tovább. A magyar nyelv szépen kifejezi ezt: „adottságaink" vannak. Persze, sok múlik a tanuláson, a szorgalmunkon, az erőfeszítéseinken, de összességében mégis úgy kell tekintenünk a társadalmi helyzetünkre, mint adottságra. Ezeket nevezi Jézus talentumoknak, azaz örökségnek, ami – ez itt a következő fontos gondolat: – kötelez bennünket! Ahogy a hátrányos helyzet sem olyan, amelyet maga választ valaki, az előnyös helyzet sem olyan, amellyel büszkélkednünk kellene. Inkább arra kötelez, hogy együttérző lélekkel tekintsünk a hátrányos helyzetűekre. Ebből következően lelkipásztorként elsősorban azt mondanám egy keresztény vállalkozónak: a fentiek tudatában próbáljon segíteni hátrányos helyzetű embertársain! Balog Zoltán barátommal arról beszéltünk nemrégen – és ő a miniszteri beosztása dacára egyet is értett velem –: nincs olyan politikai rendszer, amely intézményesen meg tudna oldani minden társadalmi hátrányt és konfliktust; mindig szükség lesz arra, hogy személyesen forduljunk embertársaink felé és segítséget nyújtsunk nekik. Úgy gondolom, egy keresztény vállalkozónak, cégvezetőnek szembe kell néznie ezzel a kötelezettséggel.

 

– Gyakran emlegetik ma a „vállalatok társadalmi felelősségének" fogalmát, bár talán helyesebb lenne a vállalatok vezetőinek, tulajdonosainak személyes felelősségéről beszélni. Mit tehetünk a társadalmi problémák megoldásáért?

 

– Társadalmunk legégetőbb kérdése ma az, hogy munkát adjunk az embereknek. Ez a vállalkozások kiemelt felelőssége. Persze becsülettel, bejelentve foglalkoztatni a munkavállalókat, a családi helyzetüket is szem előtt tartva... Nyilvánvaló, egy vezetőnek mérlegelnie kell azt is, hogy a cég működőképes maradjon, neki kell felmérnie, hogy meddig tud elmenni. De azt gondolom, általában legalább egy ember foglalkoztatásáról, egy család megélhetéséről minden vállalkozásnak gondoskodnia kell.

 

– Tehát ezt kell a legfontosabbnak tekintenünk a szóba jöhető felelősségi területek között? Hiszen sok minden másért is lehet tenni: a környezet védelméért, a lakóhely szépítéséért, a határon túli magyarokért és így tovább...

 

– Igen, ez a legfontosabb, ez következik az egyház társadalmi tanításából is. Püspökként én is „cégvezető" vagyok, hiszen ötven munkatársam van, és én is megpróbálom a családi helyzetüket, személyes problémáikat is figyelembe venni, amikor munkát, feladatokat adok nekik. Valahogy úgy látom jónak ezt, ahogy velem is történt, amikor kisgyerek voltam: édesapám korán meghalt, és a keresztapámék foglalkoztak velem, elvittek táborozni, különböző programokra, aminek mindig nagyon örültem. Tehát valami hasonló figyelemmel, együttérzéssel kell a foglalkoztatottjaink felé fordulni, nemcsak a munkaerőt, hanem a problémákkal küszködő embert, a családfenntartót is látni kell bennük.

 

A vállalkozók legfontosabb szerepe az egyházban a példamutatás

 

(A kép forrása: vaciegyhazmegye.hu)

 


– Az egyház és a vállalkozók kapcsolatát két irányból is meg lehet közelíteni: mit tehetnek a keresztény vállalkozók az egyházukért, illetve az egyház mit tehet a hozzá tartozó vállalkozókért? Püspök úr hogyan látja ezt a kérdéskört?

 

– Első megközelítésben itt ugye olyasmik szoktak mindenkinek az eszébe jutni, hogy mondjuk a templom tatarozásakor jól jön egy helyi vállalkozó, aki nem fog túlszámlázni és becsületesen el fogja végezni a munkáját. Aztán az is elő szokott kerülni, hogy ha például az új Mária-szoborra gyűjtünk, akkor a jól menő vállalkozó az átlagosnál nyilván több adományt fog erre adni. Én viszont azt szeretném most hangsúlyozni: ne ebben merüljön ki egy vállalkozó részvétele az egyház küldetésében! Gyökössy Endre kifejezésével élve, ellent kell állnunk a „kollektív önzés kísértésének", azaz nem biztos, hogy még egy márványszobor, még egy kis templomi aranyozás hiányzik a legjobban. Lehet, hogy az adott egyházközségnek nem önmagára kellene fordítania minden adományt, hanem esetleg támogathatna egy másik, szegényebb egyházközséget, és ebbe az önkorlátozásba, szolidaritásba hívná partnerként a vállalkozókat. De a legfontosabb szerepük az lehetne a vállalkozóknak az egyházban, hogy példát mutatnak! Mutassanak példát, hogyan lehet megbízhatóan, becsületesen, a korrupciónak ellenszegülve, a munkavállalókkal jó hangulatban, „egy csapatot alkotva" együtt dolgozni! Legyenek „só" a társadalomban, saját példájukkal bizonyítsák be, hogy lehet becsületesen, másokra is figyelve, másokat is segítve élni, dolgozni, vállalkozni.

 

– Mit gondol arról, hogy a keresztény vállalkozók és cégvezetők – mint ahogy az az ÉrMe Üzleti Hálózatban is történik – összefognak, segíteni próbálják egymást?

 

– Nagyon jó dolognak tartom. Ajánlják egymást, próbáljanak együtt vállalni nagyobb megbízásokat, működjenek együtt, amiben lehet. Ez is üzenet az egyház és a társadalom számára: tudunk szövetkezni!

 

– Sokunk tapasztalata, hogy az üzleti élet nem feltétlenül csak a versengés terepe: az együttműködésre érdemes a több időt, energiát fordítani...

 

– Kétségtelen, hogy a gazdaságban versenyhelyzet van, de ha az irigység, a féltékenység felülkerekedik, az visszahúzó erő. Láttam jó példákat az együttműködésre. Pilismarót-Dömös plébánosa voltam, és amikor most nyáron odalátogattam, sokan összeszaladtak, mesélték a híreket. Elmondták például, hogy a buszsofőrnek traktora van, egy másik család a földjén vetőgéppel, bálázógéppel dolgozik, egy harmadik Dániából technológiát hozott a termés feldolgozásához, és így egymást segítik, lehetőséghez juttatják.

 

– Az egyháznak vajon feladata, hogy segítse az ilyen együttműködéseket a hívei körében?

 

– Püspökként én felelősséget érzek azért, hogy az egyház segítsen megerősíteni az életkedvet, az önbizalmat, a vállalkozókedvet a társadalomban. Ennek érdekében keresnünk kell a kapcsolatokat a helyi önkormányzatokkal, a helyi vállalkozókkal. Az egyház szervezete olyan strukturális bázis, amit sokkal jobban ki lehetne használni. Szervezhetünk programokat, találkozókat, erősíthetjük a különböző szerveződéseket, hogy segítsük ezt a folyamatot...

 

– Kérdés, hogy a gyakran amúgy is túlterhelt papság mennyire tud, illetve akar ilyen feladatokat is magára vállalni.

 

– Ez valóban probléma, de sok feladatot le is lehetne osztani. Szép dolog, ha idős asszonyok összejárnak a rózsafüzért imádkozni, de felmerülhet az is, hogy emellett esetleg lenne energiájuk a fiatal családoknál kisgyermekre vigyázni. Vagy segíthetnének megszervezni, hogy a templom mindig nyitva lehessen, és ezzel a közösség szemében is új értelmet, értéket nyerne a jelenlétük. És nagyobb léptékben is: el kellene kerülni, hogy az egyház „önszórakoztató egyesületté" váljon, ami a saját tagjait saját médiával, saját programokkal szépen ellátja, de a külvilággal nem törődik. Papjaink is és mindannyian elsősorban azt a feladatot kaptuk az Úristentől, hogy megszenteljük, jobbá tegyük a világot. Ami nem ezt szolgálja, az talán nem is olyan fontos.

 

– A Váci Egyházmegye saját vidékfejlesztési irodát tart fenn. Ennek is ez a célja?

 

– Pontosan. Szeretnénk a családi vállalkozások, a helyi szövetkezetek, helyi piacok, önfenntartó gazdaságok működését segíteni, ösztönözni. Szerintem ez nem idegen egy püspökségtől. A vallás nem magánügy; keresztényként is meg kell jelennünk a társadalomban, hozzá kell járulnunk a problémák megoldásához. Nagyon jónak tartom, ha mise után együtt maradnak az emberek és beszélgetnek. Megbeszélhetik, hogy mit érdemes termelni, akár üzletet is köthetnek...

 

– Az egyháznak a történelemben máskor jutott már egyfajta „gazdaságfejlesztési szerep", elég, ha például a középkori szerzetesek mezőgazdasági tevékenységének úttörő és példaadó jellegére gondolunk. Elképzelhető, hogy most is hasonló szerep vár az egyházra?

 

– Biztos, hogy ez nem idegen tőlünk. Mindszenty Józsefnek és Prohászka Ottokárnak például nagy szerepe volt a népfőiskolák, a Hangya-szövetkezek létrehozásában. Követésre méltónak tartom a példájukat.

 

– Főleg vidéki, falusi példákat említett. Városban is működhet ez hasonlóképpen?

 

– Persze, ott talán a kulturális programok inkább olyanok, amelyek összehozhatják az embereket. Az a lényeg, hogy beszélgessenek, ajánlják, juttassák lehetőségekhez egymást. Nagyon jó gondolat például a plébániai „szaknévsorok" létrehozása, ahol azok a helyi vállalkozók, mesteremberek szerepelnek, akikkel jó tapasztalataik vannak, akikben megbíznak az egyházközséghez tartozók. Ferenc pápával összhangban biztatok mindenkit: lépjünk ki a templom kapuján! És amikor kiléptünk, keresztényként legyünk jelen a világban, és tegyük azt jobbá az Úristen szándéka szerint.

 

Bethlenfalvy Gábor



BGA

Segélyakciónk 

Nyitólap
Gyűjtés az ukrajnai menekültek megsegítésére - a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Kárpátalján végzett munkáját támogatja az ÉrMe Hálózat.

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Kaposvár Klub
ÉrMe Benedictus Klub
ÉrMe Vác Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Adatvédelem