Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
||
Főoldal | Hírek

Az erkölcsi dimenzió nélkül nem érthetők a pénzügyek

2016. 02. 23.

Nagy érdeklődés mellett zajlott A pénzen innen és túl című nemzetközi konferencia.

 

Lehet-e szerepük erkölcsi megfontolásoknak a pénzügyekben? – ezt a kérdést járták körül A pénzen innen és túl című konferencia előadói, s az előadások végkicsengését így összegezhetjük: az erkölcsi megfontolások, az emberi és társadalmi tényezők figyelembe vétele nélkül nem is lehet helyesen értelmezni a pénzügyi kérdéseket, illetve nem lehet ilyen ügyekben hatékony, értelmes döntéseket hozni.

 

Az erkölcsi dimenzió nélkül nem érthetők a pénzügyek

 

A nagy sikerű, mindvégig több száz fős hallgatóság előtt zajló kétnapos (február 19-20-i) konferencia helyszíne a Fővárosi Közgyűlés díszes ülésterme volt, szervezője pedig a KETEG Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány, melyet – mint arról honlapunk beszámolt – a magyarországi Domonkos Nővérek Rendje, valamint az ÉrMe Alapítvány hozott létre 2015 tavaszán.

 

Az erkölcsi dimenzió nélkül nem érthetők a pénzügyek

 

 

A profit akár az üdvösségünket szolgálhatja

 

A konferecián Tóth József, az ÉrMe Üzleti Hálózat elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Baritz Sarolta Laura OP tartotta meg bevezető előadását. Felhívta a figyelmet a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (Keteg) című képzésre, mely – mint mondta – minden olyan irányzattal meg kívánja ismertetni a hallgatóit, amelyik azt tanítja, hogy van kapcsolat a gazdaság és az erkölcs között. Firenzei Szent Antonint említette, aki már a 15. század elején rámutatott: a kereskedelem alapvetően a kereskedő szándékával kezdődik (tehát nem valamilyen piackutatási tevékenységgel). A nyereség pedig arra szolgál, hogy az ember elérjen vele valamit, amit jónak tart, s így ha valaki az erényes életet tartja jónak, akkor a profit akár az üdvösségünket is szolgálhatja – tette hozzá Laura nővér. Ezután arról beszélt, hogy a pénzügyi-gazdasági struktúrák elsődlegességét hirdető gondolkodókkal szemben az utóbbi időben megerősödtek annak a szemléletnek a képviselői, mely szerint a gazdaságban is a szabad akarattal rendelkező, tehát döntéseiért felelős ember, vagyis az erkölcs és az értékrend a meghatározó. Végül saját PhD-dolgozatának eredményeit említette, mely éppen ezzel, a gazdaság harmadik – erkölcsi, értékrendi – dimenziójával foglalkozik, empirikus bizonyítékokat is szolgáltatva ennek létezésére és működésére.

 

Az erkölcsi dimenzió nélkül nem érthetők a pénzügyek

 

 

Figyelmen kívül hagyták a pénz társadalmi természetét – ezért nem látták előre a válságot

 

Charles Clark, a New York-i St. John's University professzora, vezető kutatója előadásában ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy nem érthetjük meg a gazdaság működését az ember nélkül. A gazdasági tevékenység ugyanis személyes választásokat, célok kitűzését jelenti, mindig valamilyen konkrét történelmi-társadalmi kontextusban zajlik, együttműködést feltételez más emberekkel, továbbá a piaci csere nem jöhet létre kölcsönös bizalom és tisztesség nélkül. Mindebből következik, hogy a gazdaság működésének megértéséhez az emberi természettel és a társadalom mibenlétével kapcsolatos kérdésekre is választ kell találni. Ehhez pedig filozófiai, teológiai megközelítést is kell alkalmazni – mondta Clark professzor, majd a neoklasszikus közgazdaságtan „Homo Economicus" emberképét vetette össze a keresztény antropológia „Imago Dei", azaz a személyben Isten képmását látó emberképpel. Mint mondta, az előbbi egyénben, az utóbbi személyben gondolkodik; az előbbi autonóm lényt, az utóbbi társadalmi lényt; az előbbi determinált, az utóbbi szabad akarattal rendelkező embert feltételez; az előbbi haszonelvű, az utóbbi Istennel egységre törekvő lénynek; az előbbi önérdekű, az utóbbi szolidáris lénynek látja az embert. Már XVI. Benedek pápa felhívta a figyelmet arra, hogy helyes emberképre van szükség ahhoz, hogy a gazdaság megfelelően működjön – fűzte hozzá Charles Clark. Végül a pénz szerepéről szólva azt hangsúlyozta: a pénz nem pusztán csereeszköz, hanem – például a hitelezéssel kapcsolatos szolgáltatások révén – az emberi kapcsolathoz, a társadalmi viszonyokhoz is köze van, s ennek felismerése alapvetően fontos a modern pénzgazdaság megértéséhez. Mint mondta, sok közgazdász éppen azért nem látta előre a válság közeledését, mert az egyszerűen kívül esett az elméleti keretükön: figyelmen kívül hagyták a pénz társadalmi természetét, s azt gondolták, a pénzügyi eszközök önmagukban alkalmasak a problémák kezelésére.

 

 

Nem lemondani kell a magánjavakról, hanem a közjó szolgálatába állítani


David Lutz, az USA Indiana államában működő Holy Cross College oktatója előadásában a pénzügyi menedzsment és az erényes élet összefüggéseit vizsgálta. Bírálta azt a szemléletet, mely szerint a vállalatvezető csupán a részvényesek, a tulajdonosok „ügynöke" lenne, azzal az egyetlen céllal, hogy az ő jövedelmüket maximalizálja. Valójában – mondta David Lutz – ez puszta ideológia, nem tényleges elvárás a vezetőkkel szemben. Ennél fontosabb cél például magának a vállalatnak az érdeke, és még ez is kiszélesíthető mindazoknak az érdekeire, akik a céggel kapcsolatban állnak (az úgynevezett „stakeholder"-ek), mint például a beszállítók, a vevők, a partnerek stb. Azonban még ez a személet is csak a szerződéses formákban egyeztetett magánérdekekkel számol, s figyelmen kívül hagyja azt, ami mindezek felett áll: a közjót.

 

Az erkölcsi dimenzió nélkül nem érthetők a pénzügyek

 

Az élet végső célja a boldogság, s ehhez szükség lehet személyes és üzleti célok elérésére is, ezekhez pedig pénzre – ám ez csupán eszköz; a pénz nem válhat végső céllá. Az oktató ezután a pénzügyi menedzser erényeit sorolta fel: az okosságot (melyre a közjó szolgálatához éppúgy szükség van, mint gonosz célok eléréséhez), az igazságosságot, a bátorságot és a hozzá kapcsolódó állhatatosságot és nagylelkűséget, valamint a mértékletességet. Az erényes élet nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk a magánjavakról, hanem annak felismerését, hogy ezeket a közjó szolgálatába kell állítanunk. A pénz tehát nem cél, hanem más, fontosabb célokat szolgál – hangsúlyozta újra David Lutz.

 

 

A neoskolasztikus szemlélet új távlatokat nyithat a gazdaságban


John D. Mueller az amerikai Republikánus Párthoz közel álló Ethics and Public Policy Center munkatársa, az Economics and Ethics Program igazgatója. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy már Aqunioi Szent Tamás – Arisztotelész és Szent Ágoston gondolataira is alapozva – meghatározta a gazdaságot meghatározó tényezőket: a termelést, a fogyasztást, a cserét és az elosztást. Ez tekinthető tehát a skolasztikus gazdasági felfogásnak, melyhez képest Mueller szerint visszalépés volt az Adam Smith nevéhez köthető klasszikus gazdaságtan, mely az említett tényezők közül figyelmen kívül hagyta a fogyasztást és az elosztást. Az 1970-es évektől tért hódító neoklasszikus irányzat a fogyasztást ugyan visszatette a vizsgált jelenségek körébe, de az elosztással továbbra sem foglalkozik. Mindebből konkrét, gyakorlati problémák következnek – mondta az előadó –, egyszerűen meghatározatlan egyenletekkel, körben forgó érvelésekkel dolgoznak a közgazdászok. Szerinte tehát egy „neoskolasztikus" szemléletre lenne szükség, mely új távlatokat nyithat a gazdaságtanban.

 

Az erkölcsi dimenzió nélkül nem érthetők a pénzügyek

 

(John D. Mueller A közgazdaságtan megváltása – A hiányzó elem újrafelfedezése című könyvét egyébként épp a közelmúltban jelentette meg magyarul a Mathias Corvinus Collegium, ennek alkalmából a konferencia előtti napon kerekasztal-beszélgetést is szerveztek a szerző részvételével.)

 

 

A bankár, aki nem merte bevallani édesanyjának, hol dolgozik


Helen Alford domonkos nővér, a Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) professzora A vagyonteremtés célja címmel tartott előadást. A szerzetes közgazdász a pénzügyi válságot követő társadalmi jelenségből indult ki: az emberek teljességgel elveszítették bizalmukat a bankokban és az üzleti életben egyaránt. Vállalhatóbbnak érezték egy bordélyházban dolgozó zongorista munkáját, mint egy bank vezetését – idézte annak a bankárnak a példáját, aki eltitkolta édesanyja elől vezető pozícióját. Az emberek nem látták a gazdaság értelmét, úgy érezték, kiestek a rendszerből. Reményt, valamihez tartozást kerestek.

 

Az erkölcsi dimenzió nélkül nem érthetők a pénzügyek

 

Helen Alford olyan kezdeményezést mutatott be, amely arra buzdítja az üzleti szereplőket, hogy gondolják át az üzlet célját az emberi méltóság, a közjó szolgálata szempontjából. Ez a Blueprint for better business elnevezésű kezdeményezés felveti a korunkat jellemző problémákat, de a megoldáskeresés igényével is él. Kidolgozói abból a felismerésből indultak ki, hogy a hasznon túlmutató céllal rendelkező vállalatok nagyobb haszonra tudnak szert tenni akkor, ha hűségesek maradnak alapvető céljukhoz. A Blueprint XVI. Benedek pápa Caritas in veritate enciklikája alapján vizsgálja a válságot, és arra tesz kísérletet, hogy a katolikus társadalmi tanítás gazdasági életben való alkalmazhatóságát kibontakoztassa. Figyelembe vesz azonban más vallási hagyományokat is, épít az emberiség bölcsességének hagyományára. Kidolgozói azt keresik, hogyan tudják átadni üzletembereknek az egyház társadalmi tanítását. Az emberek bizalomvesztését a gazdasági kérdések értékalapra történő helyezésével próbálják orvosolni. Mára nagy cégek – így az Unilever, Vodafone –, valamint számos kis- és középvállalkozás csatlakozott a Blueprint hálózatához – mondta az előadó.

 

Az erkölcsi dimenzió nélkül nem érthetők a pénzügyek

 

(Tudósításunk egyes részleteihez a Magyar Kurír cikkét is felhasználtuk. Fotók: Lambert Attila, Magyar Kurír)

BG

 

 

BGA

Segélyakciónk 

Nyitólap
Gyűjtés az ukrajnai menekültek megsegítésére - a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Kárpátalján végzett munkáját támogatja az ÉrMe Hálózat.

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Kaposvár Klub
ÉrMe Benedictus Klub
ÉrMe Vác Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Adatvédelem