Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
|||
Főoldal | Hírek

Az üzleti intelligenciától az őssejtkutatásig

2012. 12. 23.

Simon Zoltán: Az Omixon számára 2013 áttörést hozhat. 

„Amikor Pátyra költöztünk, elkezdtem járni a helyi római katolikus közösségbe. Volt egy templomtakarítás, itt találkoztam Schumicky Andrással. Ő hívott meg az akkor még épp csak alakulófélben lévő Pátyi ÉrMe Klubba. Mivel nem vagyok eredendően pátyi, a klub abban is sokat segített, hogy jobban megismerjem az itt élőket" – kezd bele történetébe Simon Zoltán.

 

– Ma már bizonyára többen ismernek Pátyon, köszönhetően az épülő játszótérnek.

 

– Valóban, a Dobogóért Egyesület elnökeként egy ideje azon dolgozom, hogy Pátynak ezen a részén is tudjanak hol játszani a gyerekek. A ÉrMéből is többen segítettek abban, hogy a játszótér ne csak terv maradjon: ki pénzzel, ki munkával. A Pátyi ÉrMe Klub is felvállalta a célt: ezt az ügyet javasolta támogatásra a karácsonyi árverésen.

 

– A BI Consulting tanácsadási csapatának vezetőjeként üzleti intelligencia rendszerekkel foglalkozol. Mennyire cégspecifikus egy ilyen rendszer?

 

– Klasszikus értelembe vett üzleti intelligencián elsősorban az adattárházakra és az azokra épülő rendszereket kell érteni, melyeknek alapvető célja az adott vállalat tevékenységének mérése. Az adattárházak a vállalat különböző területeiről, folyamatairól származó adatok gyűjtik össze, és lehetővé teszik az önálló területek, illetve a területeket közötti összefüggések elemzését. Mivel a vállalatok egyedi módon mérik a tevékenységüket, ezért ezek a rendszerek Magyarországon tipikusan egyedi fejlesztésként valósulnak meg, így ebben a tekintetben rendkívül cégspecifikusak. Az adattárház építés módszertana azonban nem cég-, illetve nem iparág-specifikus. A kilencvenes években kitalálták az alapjait, hogyan kell ezeket a rendszereket felépíteni. Azóta nyilván sokat fejlődött a technológia, viszont ez tervezési és módszertani szempontból nem hozott jelentős változásokat: lehet előre tudni a lépéseket. Az más kérdés, hogy az eszközök évről évre jobbak. Például ma egy jelentési rendszer sokkal szebb, mint a 90-es években volt, de a módszerek, melyekkel a rendszer alapjait letesszük, nem sokat változtak.

 

– Milyen cégméret fölött indokolt a BI rendszer alkalmazása?

 

– Kell bizonyos komplexitás, mert egy adott cégméret alatt akár egy ember is képes fejben átlátni a folyamatokat. A középméretű, 4-500 főt foglalkoztató cégek esetében azonban ez már nem lehetséges. Olyan sok az adat, hogy a köztük lévő összefüggéseket az ember már nem érzi. A legkisebb cég, akinek most dolgozunk, 500 fős.

 

– A válság mennyire érintette a szektort? Érdemes egy cégnek az üzleti intelligencián spórolnia?

 

– A BI Consultingnál a válság hatására nem lett kevesebb a munkánk, az árak terén viszont mi is érezzük a recessziót. Hat-hét éve nem nőnek az árak a piacon, szinte siker, ha évről évre ugyanannyit, nem pedig kevesebbet fizetnek a cégek egy tanácsadói napért. De van másféle tapasztalatunk is. Egyik ügyfelünk nemrég szinte szó szerint ránk öntötte a munkát, amikor rájöttek, hogy a méretük indokolja az adattárházat, és a beruházás nem csak hasznos, hanem anyagilag is megtérül nekik.

 

– Ezen túl az Omixon Biocomputing Kft. egyik ügyvezetőjeként genetikai elemzőszoftverekkel foglalkozol.

 

– Igen, itt olyan diagnosztikai szoftvereket fejlesztünk, amelyekkel a genomból kinyerhető információk alapján pontosabb, jobb diagnózist lehet készíteni. Bizonyos génekre speciális diagnózisokat próbálunk felállítani. Ilyen például a mellrák-génnel, leukémáivál, epilepsziával kapcsolatos mutációk kiszűrése, vagy a HLA területe. Ez utóbbi az immunrendszerrel kapcsolatos géncsalád, amely nagyon sok titkot rejt. Az embereket akárcsak vércsoport szerint, HLA-típus szerint is lehet kategorizálni. Ez az információ rendkívül fontos például transzplantáció esetén: egy veseátültetés során szükséges, hogy a donor és a beteg HLA-típusa azonos legyen, különben a beteg szervezete nem fogadja be a donorszervet. Ugyanez igaz az őssejtkutatás területére is. Őssejtet csak olyan beteg esetén lehet eredményesen felhasználni, akinek HLA típusa megegyezik a donor HLA típusával. Mielőtt még eljutnánk azonban ahhoz az információhoz, hogy ki melyik HLA típusba tartozik, számos lépésre van szükség. Az emberből először mintát vesznek, a mintát előkészítik, ezután beteszik egy szekvenátorba, ami leolvassa a DNS-t, majd kiad egy DVD-nyi adatot. Ekkor jövünk mi a képbe és dolgozzuk fel ezt az adatot. A szekvenátorok sajnos nem elejétől végig olvassák le a hosszú DNS-láncot, így az egész adatelemzési folyamat olyan, mint egy nagy és nehéz kirakós játék.

 

– Mekkora a hibalehetőség?

 

– Az emberi DNS információ szempontból egy hárommilliárd betűből álló hosszú szó. A feldolgozás során ezt összetörik kicsi, tipikusan pár száz hosszú szavakra, a szekvenátor pedig ezeket a szavakat olvassa le. Tehát a mi feladatunk, hogy egy nagy zsák szóból próbáljuk meg összerakni az eredeti szöveget, majd ezen végezzünk mindenfajta elemzést. Mivel az eredeti DNS-t nem ismerjük, egy másik ember DNS-ét kell használnunk, mint mintát, és ennek segítségével próbáljuk meg kirakni a feldolgozandó DNS-t. A probléma ott van, hogy ellentétben a puzzle játékokkal itt a minta, amihez kirakjuk a szöveget, 2-3 millió betűvel eltér az eredetitől (ugyanis körülbelül ennyi különbség van két ember genomja között), a szekvenátorok leolvasása pedig a folyamat kémiai jellege miatt szükségszerűen rejt pontatlanságokat, így rengeteg hibalehetőség van, miközben természetesen nem szabad hibázni. A tökéleteshez közeli állapotot el lehet érni; ehhez kell a speciális szaktudás. Ezért vannak a csapatban biológusok, matematikusok és mérnökök is.

 

– Milyen piacra dolgoztok, kik az Omixon megrendelői?

 

– A DNS-elemzési megoldásunk piaca létező, de gyorsan változó piac, a HLA diagnosztikai megoldás piaca azonban csak most alakul ki. A termékfejlesztés még csak most fejeződött be, és nemrég indult el az aktív sales-tevékenységünk. Ennek következtében a cég még befektetési állapotban van, a cash-flow-ja nem pozitív, de reméljük, hogy a jövő év áttörés lesz. Több ügyfélkör számára szeretnénk eladni a szolgáltatást, ilyenek például a diagnosztikai laborok, kutatóintézetek vagy a gyógyszergyártók. Új gyógyszerek tesztelése során gyakori tapasztalat, hogy míg a bevezetésre szánt orvosság hét ember esetben hatásos volt, a többi 93 betegen nem segített. A kérdés ekkor a következő: mi az azonos abban a hét emberben, ami nem jellemző a másik 93-ra? E kérdésekre a választ gyakran a HLA-régióban találhatjuk. Sok gyógyszerterápia nagyon költséges, és emiatt rengeteget lehet majd azzal spórolni, ha előre meg tudjuk mondani, hogy ki az a 7 ember, akin érdemes a gyógyszerterápiát elvégezni, hiszen így nem pazaroljuk el a 93 ember gyógyítására fordított pénzt.

 

R. L. 


Rólunk 

Nyitólap

 

Az ÉrMe (ÉrtékMegőrző) Hálózat a keresztény vállalkozók és cégvezetők közösségeinek, klubjainak hálózata. Jelmondatunk: Az üzlet több, mint profit. Ha szeretne rólunk többet megtudni, kattintson az alábbi linkre! 

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Szakember Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe HR Műhely
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat