Bejelentkezés  |  Hírlevél
English
ÉrMeHáló
||||
Főoldal | Hírek

Érdemes a Bibliát hálózatos szemlélettel értelmezni

2014. 08. 22.

Paál András: Összetett és színes világunkban kevesebb az egyértelmű válasz – nincs táncrend többé, csak zene...

 

– Korábbi beszélgetéseink a hálózatokról és a kapcsolatépítésről megerősítették bennem azt az érzést, hogy itt valami nagyon „kereszténység-kompatibilis" gondolkodásmódról van szó... A kapcsolataink jellegzetes eloszlási jellemzőit látva nagyon is hajlamosak lehetünk arra, hogy egyértelmű isteni szándékot lássunk abban, hogy a Teremtő közösségi lénynek teremtett minket. De mondjuk ha az Újszövetségből összeszednénk, hogy Jézusnak hány emberrel milyen erős személyes kapcsolata volt, akkor – az a gyanúm – elég szépen kirajzolódna az a bizonyos „skálafüggetlen eloszlás". Hogyan látod ezt? Van mindennek alapja, vagy tévúton járunk, ha ilyesmin töprengünk?

 

– Nem a kapcsolati körök vizsgálatára tenném a hangsúlyt. Inkább onnan kezdeném a közös tűnődést, hogy volt az első beszélgetések egyikében egy fogalmunk: az „élet-milyenségű" (avagy „élet-minőségű"). Ez arra utalt, hogy az élet teljességével kompatibilis. Számomra mind a kereszténység (nem a skrupulusok mentén félreértelmezett mivoltában), mind a hálózatok tudománya ilyen „élet-milyenségű" dolog. Akik értegetik a hálózatok és a rendszerelmélet illatát, azok számára a vallásuk, de még akár az ateizmusuk is, több és életszerűbb lesz. Például a szombati munkatilalom tabu voltát Jézus felrúgja, és kijelenti „a szombat van az emberért". Ezzel nem ellene van az Ószövetség szerinti életnek, hanem kiteljesíti azt. Amikor egy gyerek rájön, hogy a Mikulás az nem úgy jön, ahogy mesélték, akkor sincs tragédia, jövőre ő is készít ajándékot, és ezzel kiteljesedik benne a Mikulás-ügy, a valós élet teljességéhez méri innentől a Mikulás dolgait. Ilyen számomra az az igazán hitelessé tevő mozzanat, amikor a hálózatok ismeretét „rászabadítjuk" a Biblia történeteire, és abból csodák kelnek ki – mintha valami furcsa szín helyett tiszta fénnyel világítanánk körbe; a két külön dolognak hitt „élet-milyenségű" terület életképes, termékeny „utódot" hoz létre.

 

– Mondanál egy példát erre, amikor „csoda kel ki" a történetből?

 

– A tékozló fiú története, úgy érzem, nincs rendesen „elvarrva". Elfogadtunk magyarázatokat az elnézéskérés utáni visszafogadásra, elsiklottunk az otthon maradóknak kijárónál nagyobb buli rendezése felett, ám nem éreztem a többi történet magyarázatainál megszokott tarthatóságot. Aztán megértettem, hogy a közösségek (és más hálózatok) erős jellegzetességei adják az arculatát a közösségnek, ezáltal ismerhetők fel, ebben van létük megfoghatósága (nevük, értékrendjük, szokásaik, törvényeik), és az egyéb, a közösség alapvető jellemzőitől eltérő tulajdonságai-tagjai-eseményei a rugalmasságát, élhetőségét, túlélési képességét adják a csoportnak. Nem könnyű folyamat megszokni ezt a gondolatot. Arra voltunk kondicionálva évszázadokig, hogy ha mindenki betartaná a törvényeket, akkor nem lennének gondok. Aztán tessék, láss csodát, kiderül, hogy a túl karakteres rendszerek törékenyek, fenntarthatatlanok, és a sokszor megbélyegzett különcök tömegei miatt maradtak meg egyáltalán. A közösségek pedig, mint valami önstabilizáló élőlények kitermelik a maguk különceit, mert az élet élni akar, közösségként is. Tehát elkezdhetünk megbarátkozni a tékozló fiú történetének egy olyan értelmezésével is, hogy a család volt túl rideg, a közösség lépte el, hibázta el a belső struktúrájának optimalizálását, és a fiú visszatérése a család túl-ridegségből, egyfajta túlszabályozottságból való kigyógyulásának a jele, vagy akár az értékrendhez erősebben és gyengébben kötődő családtagok arányának helyreállását is mutathatja. A család ünnepli a gyógyulását. Nem a visszatérő tékozló az ünnepelt. Így érthető: a családnak nagyobb buli jár, mint egy tagjának.

 

– Tehát azt nevezed csodának, hogy ez a bibliai történet egy új értelmezési lehetőséggel gazdagodik?

 

– Csoda, ahogy a tudomány és a Biblia egymást teszi megérthetővé kölcsönösen. A bűn és büntetés alanyát és fogalomvilágát gyökeresen átíró, kiteljesedett látásmód is csoda. Szemléletünkben a sík Föld gömbbé teljesedett ki, és ezzel számos csoda – egészen az űrutazásig – elérhetővé vált. De az az érzésem, a Föld „gömbölyödése" csak gyenge demóverziója annak az átalakulásnak, ami a társadalmat kiteljesítően átformálja már ma is a hálózatos szemlélet megszokásával. Ezek után az is másképp cseng a fülnek, hogy „a kivétel erősíti a szabályt", ha a gyakori kivétel hiánya pedig még a szabályt hozók közösségét is leradírozza az élve tanulmányozhatók listájáról. Elgondolkodtató, hogy valaki 2000 éve értette azt a hálózatokról, amihez pár éve jutott el a tudományunk.

 

– Azt számos bibliai történetből mindig is sejteni lehetett: mintha Isten másképp látná a dolgokat, mint ahogy az ember arra első felindulásból hajlamos lenne. Itt van például a gabona közé hullott konkolyról szóló példabeszéd: a szolgák azonnal ajánlkoznak, hogy majd ők kitépdesik, de az Úr rájuk szól: ez nem jó ötlet, nyugi, nincs itt most ennek az ideje, hadd nőjön az a konkoly, ha már odahullott. Vagyis egy más síkon, más dimenzióban nézi a problémákat... Közelebb jutunk tehát szerinted ennek megértéséhez, ha az általad is szorgalmazott „hálózatos szemlélettel" közelítünk a világhoz?

 

– Idevágó, jó a példa. A sokszínűség mára elismerten fontos, de azon még meglepődünk, hogy ténylegesen mennyire számít a sokszínűség: például egy képzett katonákból találomra összeszedett század eredményesebb, mint a feladatának tükrében összeválogatott. Ezt nehezen hisszük, annak ellenére, hogy matematikai bizonyíték is van rá. Csermely Péternek A rejtett hálózatok ereje című alapművét például sok ÉrMe-tag olvasta, mégis, valahogy elsiklottunk afelett, amit pedig ez a könyv is felvet: akiknek nincs több ellentétes pártállású, hitű, értékrendű kapcsolatuk, mint saját jellegzetességükkel hasonló, azokkal baj van; azok túl rideg, stresszes, akár háborús vagy más krízisre hajlamos társadalmat hoznak maguknak létre.

 

– Azt mondod: „egy képzett katonákból találomra összeszedett század" – tehát ugye fontos, hogy azért képzett katonákról legyen szó, vagyis a sokszínűséget te sem tágítanád addig, hogy a századba vegyünk be néhány óvodás gyereket vagy nagymamát... Egyébként pedig egy keresztény vállalkozó – olyan, akikből az ÉrMe áll – garantáltan olyan közegben él és mozog, építi kapcsolatait, ahol bőségesen találkozik a saját értékeitől eltérő nézőpontokkal. Sokszínűségben, illetve az ebből fakadó inspirációkban tehát aligha szenved hiányt...

 

– Ha a klubtag életvitele nem is lesz ridegebb, stresszesebb, de attól még a közösség lehet... és kitermeli tékozlóit is... Igen, fontos dolog jól levonni a tanulságokat. Nyilván katonai feladatokra való eredményességet vizsgált a példa. Az azonban elképzelhető, hogy ha általánosságban a sikerességet nézzük, az élet teljes keresztmetszetéből érkező kihívásokra való válaszadás képességét, akkor a még véletlenebb válogatás lenne jó. Egy katonai feladat lényegesen szűkebb értelmezési környezet, mint a gazdasági és társadalmi élet; nem kell harcot hirdetni ott, ahol nem elkerülhetetlen, sőt, harci feladatokra való sokszínűség létrehozása esetén háborús környezetet kapunk, találunk, idézünk meg, alakítunk ki ott, ahol simán lehetne békésen eredményesen működni.

 

– Persze, de a polgári életben is szükség van célirányos tevékenységekre, amikhez szükségesek bizonyos adottságok, illetve a közösség támaszthat bizonyos elvárásokat a tagjaival szemben.

 

– A polgári életben az a tipikus jelenség, hogy érzi egy közösség a túlszabályozottság átkát, a tagok elmaradását és egyéb problémákat, erre nyitást, puhítást hirdetnek, majd amikor a lazaság felüti a fejét, visszakoznak: megrémülnek, hogy szétszéled a ménes. A megrémülés a laza állapottól, melyet nem tanult még meg fajtánk jól igazgatni, valamint a hatalomféltés élethelyzetenként más-más arányban tűnhet fel. Úgy tűnik, ez az ingázó mechanizmus mélyen beleivódott a viselkedésmódunkba. Ehelyett egyszerre kellene sokszínűnek és karakteresnek lennünk – úgy, ahogy egy pénzérme is egyszerre fej és írás, nem pedig délelőtt fej és délután írás. Tehát persze, támaszthat elvárásokat egy közösség tagjaival szemben, de a szokottnál óvatosabban érdemes ezzel bánni. Jézusnak felhánytorgatják, hogy vámosokkal ül egy asztalhoz, ám válaszul megkapják: „nem az egészségesnek kell az orvos, hanem a betegnek". A hálózatok világát értő lélek erre nem csak a hagyományos értelmezést gondolja, hogy vámos=beteg és Jézus=orvos. A hálózatokhoz értő lélek azt is gondolja, hogy fordítva is értelmes a mondás: még Jézus is beteggé válna a más értékrendű emberek közelsége nélkül, még ő életvitelét is a hozzá gyengébben vagy alig köthetők stabilizálják. Hoppá. Ószövetségben is ott volt: „egyik vas adja másiknak az élét, tisztítja az embert mások társasága", igen, a kovács böszme, rideg kalapácsa adja a kard hajlékony, kiművelt élét.

 

– Az a nagy kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan kell ezt jól csinálni...

 

– Nincs régóta bevált gyakorlat. De abban biztos vagyok, hogy először érteni kell a helyzetet, amibe az összetettebb és színesebb világ tett minket, és érteni kell, hogy a bevált gyakorlat, a „mit kell tenni?" kérdésre többé nem lesz olyan egyértelmű, hosszútávon tartható válasz, mint eddig volt. Nincs táncrend többé, csak zene...

 

– Biztos, hogy új és szokatlan ez a helyzet? Éppen abból indultunk ki, hogy kétezer évvel ezelőtt erre vonatkozóan elég jó meglátások születtek – talán csak ezt kellene jól megértenünk. Az Újszövetségből elég egyértelműen kiderül, hogy fontos dolog a törvény, a tekintély, a hagyomány, de azért a szeretet – a személyes nyitottság és jóindulat embertársaink felé – mégiscsak sokkal fontosabb.

 

– Eddig el lehetett boldogulni (boldogtalankodni) valamennyi túlegyszerűsítő erőszak árán is. A különböző módon görbülő szájú arcokat ábrázoló rajzon is látható, hogy a jó világhoz sok újdonság és kevesebb bevett, monoton egyformaság tartozik.

 

Érdemes a Bibliát hálózatos szemlélettel értelmezni

 

Mérő László egyik könyvének címe Az elvek csapodár természete, mely jól leírja, hogy miféle világba jut, aki hátat akar fordítani a félelem világának és egymás erővel legyűrésének, aki a békét választja a békeharc helyett. Jelen pillanatban nem a viselkedésminta hiányán aggódnék, hanem a helyzet alapvető megértése kellene, ami nélkül nem fog fajtánk semmiféle színesebb, rugalmasabb viselkedésmintát találni. A feladat az most: kezdjük el tudatosan szokni a gondolatot, hogy elveinknek csapodárabb is a természete, hogy tárgyaink és dolgaink mára légiesebb-képlékenyebb-illékonyabb, többértelműbb díszletei az életünknek. Például akár a múlt is lehet más a jövőben..., „a kő, amit az építők elvetettek szegletkő lett...", a komplex, hálózatos gondolkodás a múlt problémáiban remek alapanyagokat lát meg, pontosan úgy, ahogy a példabeszédekből is teljesebbet olvas ki. E hálózatos szemlélettel kapcsolatban olykor az az eretnek érzés fog el, hogy közelebb visz a permanens teremtésben való lét csodájához... „Az öröklétből tán egy üszköt lobogtat, s aki feléje fordul, egy percig benne éghet", mondja erről az élményről Weöres Sándor.

 

B. G.

 


 

A fenti beszélgetés - melyet Paál Andrással, az ÉrMe Budapest Klub tagjával folytattunk - egy sorozat része; ennek az interjúnak a megértését nagy mértékben megkönnyíti az előzmények ismerete. Hangsúlyosan javasoljuk ezért a korábbi részek elolvasását.

 

Beszélgetéssorozatunk első része itt olvasható >>

 

Beszélgetéssorozatunk második része itt olvasható >>

 

Beszélgetéssorozatunk harmadik része itt olvasható >>

 

Beszélgetéssorozatunk negyedik része itt olvasható >>

 

Beszélgetéssorozatunk ötödik része itt olvasható >>

 

Beszélgetéssorozatunk hatodik része itt olvasható >>

 

Beszélgetéssorozatunk hetedik része itt olvasható >>

 

 

Üzletemberek imája 

Uram, adj éleslátást a dolgok észlelésére,

erőt azok megragadására és megtartására;
képességet és rátermettséget arra,
hogy ezekhez még mindig hozzá tudjak tanulni!
Adj tévedhetetlen ítéleteket a számba!
A helyes beszéd kegyelméért is esdeklek!
Döntsd el nálam mindig a kezdetet,
határozd meg előrehaladásom irányát,
és biztosítsd a vég sikeres és eredményes
kimenetelét! Amen.

Aquinói Szent Tamás

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

Eseménynaptár 
2017. december
HKSZCSPSZV
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
További események 
ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Szakember Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe HR Műhely
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
Statútum
ÉrMe-könyvtár
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Katolikus Társadalmi Napok
Állásközvetítés
Jótékonysági árverés
Szövetségeseink
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat