Völgyi Dénessel beszélgettünk, aki az ÉrMe Junior Klubot képviseli – nem csak ebben a nyilatkozatában, de például az ÉrMe Üzleti Hálózat vezetőségében is –; igaz, azt elhárítja, hogy ő lenne a klub „vezetője".
– Hogyan jött létre az ÉrMe Junior Klub?
– 2008-2009 körül voltak az első olyan események, melyek a mostani Junior Klub gyökereinek tekinthetőek, bár ekkor én még nem voltam az ÉrMe közelében. Elindult a Bakancslista-program, amelynek keretében érmések gimnazistákat látogattak meg. Ehhez hasonlóan hozták létre Salzmann Zoliék az ÉrMe Junior programot, ami másfél éven keresztül ment, mint egy képzés. A nyári szünet után a program megakadt. Maradtunk viszont heten, akik úgy gondolták, hogy érdemes volna folytatni. Felvettük a kapcsolatot az ÉrMe Alapítvánnyal: azt kérték, hogy tegyünk le eléjük egy programot. Ezzel telt a 2010-es év második fele, majd az ÉrMe támogatásával hivatalosan is elindulhatott az önálló Junior Klub.
– Milyen gyakran találkoztok? Hogy néz ki egy találkozó?
– Havonta legalább egy alkalommal tartunk klubestet, de ha sok témánk van, előfordul, hogy kéthetente találkozunk. Többnyire kötetlen beszélgetéseket tartunk, de vannak olyan klubestjeink is, amikor előadót hívunk. Az utóbbi időben vendégünk volt például Kiss Ulrich atya, és meglátogatott minket Király Endre is, a pátyi érme klubból. Emellett igyekszünk az ÉrMe életébe is bekapcsolódni: segítettünk a lovasnap megszervezésében és a decemberi jótékonysági árverés lebonyolításában, tavaly ősszel pedig környezettudatossági napot szerveztünk, melynek keretében szemetet szedtünk a hűvösvölgyi Nagyrét környékén. Ez volt az első saját szervezésű programunk, ami rengeteg tapasztalatot adott, legyen szó az emberek megszólításáról, mozgósításáról, vagy a feladatok összehangolásáról.
– Az ÉrMe tagjai szinte kivétel nélkül vállalkozók. Mennyire mondható el ez a juniorokról?
– A Junior Klubot az ÉrMe előszobájának tekintjük. Tagjaink közül többen még egyetemre járnak, bár valamilyen formában mindenki dolgozik valamit. Huszonévesek vagyunk, félúton az egyetem és a munka világa között. A klub számunkra elsősorban közösséget jelent: azonos értékrendű emberekből álló kört, ahol meg tudjuk szerezni az üzleti élethez szükséges tudást, tapasztalatokat. Hogy végül ki fog saját vállalkozásba kezdeni, az más kérdés.
– Hogyan lehet csatlakozni hozzátok?
– A nyilvános alkalmainkon – ilyen az, amikor például előadót hívunk – bárki részt vehet. A tagságnak viszont feltételei vannak: szükséges hozzá ajánlás, és minimum három klubesten részt kell vennie a jelentkezőnek. Amúgy nyitottak vagyunk: szívesen látunk bárkit, aki velünk azonos értékrendet vall. Szívesen látnánk magunk között az érmés szülők gyerekeit is, lányokat és fiúkat egyaránt.
– Hogy látod, mi lesz a sorsa hosszabb távon a klubnak? Van utánpótlásotok? Megmarad a Junior Klub „előszobának", vagy idővel beleolvad valamelyik ÉrMe-klubba?
– Ez most még nem látszik pontosan. Természetesen szeretnénk, ha lenne a klubnak utánpótlása, bár többekkel együtt azt tapasztalatom, hogy mi inkább a velünk egykorú fiatalokat tudjuk megszólítani, a gimnazistákat kevésbé. Talán azért, mert ők ilyenkor inkább érettségiére és az egyetemi felvételire koncentrálnak, a mi programjaink pedig elsősorban az egyetem utáni életről, a munka világáról szólnak. Ami biztos, hogy idővel mindenképp kinőjük a junior jelzőt. Hogy ezután ami lesz, senki sem tudja. Nyilván ott van a budapesti és a pátyi klub a folytatásra, de azt sem tartom kizártnak, hogy magunkat újrapozicionálva külön klubként élünk majd tovább.
R.L.
