A világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20-ak vezetői 2017. július 7–8-án Hamburgban üléseztek. A találkozóra üzenetet küldött Ferenc pápa.
A G20 német elnökségének témája: „A behálózott világ alakítása". Az ülésen a vezetők elsősorban a gazdaság-, a pénzügy-, a klíma-, a kereskedelem-, a foglalkoztatás- és a fejlesztéspolitika körébe tartozó kérdésekkel foglalkoznak. Más globális jelentőségű témák is szerepelnek az ülés napirendjén, úgymint a migráció, a menekültáradat, valamint a terrorizmus elleni küzdelem.
Ferenc pápa Angela Merkel kancellárnak címzett üzenettel fordul a G20-as találkozó résztvevőihez. Nagyra értékeli az eddig megtett erőfeszítéseiket a kormányozhatóság és a világgazdasági stabilitás terén. Az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítására utalva a pápa négy alapelvet ajánl a figyelmükbe egy testvériesebb, igazságosabb és békésebb társadalom építéséhez: az idő fontosabb a térnél, az egység előrébb való a konfliktusnál, a valóság fontosabb az elképzelésnél, az egész fontosabb a részeknél.
Az idő fontosabb a térnél. A világ problémáinak a súlyossága, összetettsége és egymással való összefüggése olyan mértékű, hogy nem léteznek azonnali és mindent kielégítő megoldások – fogalmaz a pápa. Az időben szükségszerűen kiterjedő hatékony megoldás akkor lehetséges, ha a folyamat végső célja világosan jelen van annak tervezési folyamatában. A vezetők szívében és értelmében, valamint a politikai intézkedések mindegyik megvalósítási fázisában abszolút elsőbbséget kell adni a szegényeknek, a menekülteknek, a szenvedőknek, a kitelepítetteknek, a kirekesztetteknek, nemzetre, fajra, vallásra vagy kultúrára való tekintet nélkül, valamint el kell utasítani a fegyveres konfliktusokat.
Ferenc pápa felhívással fordul a G20-csúcstalálkozó résztvevőihez a Dél-Szudánban, a Csád-tó völgyében és az „Afrika szarvában" (Északkelet-Afrikában), valamint a Jemenben kialakult helyzet miatt, ugyanis 30 millió ember élete forog veszélyben, mivel nem jutnak ételhez és vízhez. Arra buzdítja a politikusokat, hogy sürgősen tegyenek lépéseket és adjanak azonnali támogatást ezeknek a népeknek. A segítségnyújtás a világgazdaság középtávú reformja iránti elkötelezettség komolyságának és őszinteségének jele lesz, és egyben a fejlődés hatékonyságának garanciája – fogalmazott a pápa.
Az egység előrébb való a konfliktusnál. Ferenc pápa megismétli XV. Benedek száz évvel ezelőtti felhívását, amelyben akkor a háborúban álló népek vezetőit kérte, hogy vessenek véget az értelmetlen mészárlásnak. A fenntartható fejlődés célkitűzéseinek megvalósítása a pápa szerint nem lehetséges, ha a felek nem kötelezik el magukat a konfliktusok szintjének jelentős csökkentése mellett. Meg kell állítani a fegyverkezési versenyt, és el kell utasítani a közvetlen vagy közvetett részvételt a konfliktusokban, valamint őszintén és átlátható módon kell megvitatni az eltérő véleményeket. Tragikus ellentmondás és következetlenség áll fenn a gazdasági-társadalmi közös fórumok látszategysége, illetve a háborús összeütközések akart vagy elfogadott elhúzódása között – mutatott rá a pápa.
A valóság fontosabb az elképzelésnél. A XX. század tragikus ideológiáit a piacok teljes autonómiája és a pénzügyi spekuláció új ideológiái váltották fel. Ezek a kirekesztés és a kiselejtezés, melyek a halál fájdalmas útját indítják el. A pápa imádkozik Istenhez, hogy a hamburgi csúcstalálkozót világosítsa meg azoknak az európai és más vezetőknek (Schuman, De Gasperi, Adenauer, Monnet és sokan mások) a példája, akik mindig előtérbe helyezték a párbeszédet, és a közös megoldásokat keresték.
Az egész fontosabb a részeknél. A problémákat a maguk konkrétságában kell megoldani, kellő figyelmet szentelve sajátosságaiknak. Ahhoz, hogy tartós megoldásokat találjunk, szélesebb látókörben kell a problémákra tekinteni, és figyelembe kell venni a minden országra és állampolgárra gyakorolt következményeket, továbbá tiszteletben kell tartani a véleményüket. Utalt XVI. Benedek pápa gondolatára, hogy a G20-ak képviselik a világ termelésének 90 százalékát, ugyanakkor a lélekszám tekintetében a többség, amely gazdasági szempontból a másik 10 százalékot képviseli, szenvedi el a gazdasági válságok következményeit, amelyekre azonban a legkevésbé tudnak hatást gyakorolni. Nekik a leggyengébb a hangjuk a világpolitikai színtéren, pedig a legnagyobb képességgel rendelkeznek, hogy hozzájáruljanak mindenki fejlődéséhez. Ferenc pápa arra buzdított, hogy mindig viszonyítási pontként kell kezelni az ENSZ-et és regionális ügynökségeit, tiszteletben kell tartani a nemzetközi egyezményeket, és elő kell mozdítani a multilateralizmust, hogy a megoldások valóban egyetemesek és tartósak legyenek, és mindenki javára szolgáljanak.
Üzenete végén Ferenc pápa áldását adja a G20 találkozó résztvevőire és reméli, hogy a nemzetközi közösség erőfeszítései az innovatív, egymáshoz kapcsolódó, fenntartható, a környezetet tiszteletben tartó és minden népet és személyt befogadó fejlődés egy új korszakát indítják el.
(Forrás: Vatikáni Rádió, Magyar Kurír)
