„A Szentírás gazdálkodással legegyértelműbben foglalkozó példabeszédei, amelyek a hűséges intéző példázatát állítják elénk, fordítástól függően hűséges szolgát, intézőt, jó sáfárt említve. Máté evangéliuma két részben is foglalkozik azzal, hogy kit tekinthetünk hűséges intézőnek. Máté (24,45-51) azt mutatja be, hogy az a hűséges intéző, aki tevékenyen várja urát, és amíg az késlekedik, addig sem üti-veri a többi szolgát, nem eszik korhelyekkel. Aztán Máté (25, 14-30) bemutatja az öt talentumról szóló példabeszédet, amiben az nyeri el a jutalmát, aki kereskedik talentumaival, szerez érte másikat („jól van, te hűséges szolga... kevésben hű voltál, ezért sokat bízok rád: menj be urad örökébe"), míg a „haszontalan" szolgát, aki csupán elrejti a kapott tálentumot, kivetik a „külső sötétségre". Számos érték jelenik meg itt együtt: ötletgazdagság, eredményesség, ugyanakkor óvatosság is (nem az a példa, hogy valaki 5 talentumból szerez 50-et). Jutalmul a jó Isten támogatást ad, aminek alapja a hitelesség (kevésben hű, arra sokat bízunk) és a befogadás.
Lukács evangéliuma is elénk állítja azt, hogy mit jelen hűséges intézőnek lenni, bár azt negatív oldalról fogalmazza meg (Lukács 16,1-13): „Aki a kicsiben hű, az hű a nagyban is; aki pedig a kicsiben hűtlen, az hűtlen a nagyban is. Ha tehát a hamis mammonban hűek nem voltatok, ki bízza rátok azt, ami igazi érték?".
Közgazdászként könnyű megtalálni a párhuzamokat: oikonomosz a háztartás gazdálkodásával való foglalkozás. Aki ebben tud értékeket felmutatni, az tud nagyobb távlatokban is gondolkodni. Jordan Ballor, az erényes és szabad társadalmat keresztény elvek mentén támogató Acton Intézet vezető közgazdásza fogalmazta meg egyszer, hogy a közgazdaságnak és környezetért végzett felelősségünknek fontos pontja felismerni a közös alapot, ami a jó sáfárság és gazdálkodás között van.
(...)
De mégis, hogyan lehetünk jó sáfárok? Erre azt a választ adhatjuk, ha erényesen viselkedünk! Azaz helyes cél érdekében hatékony eszközöket működtetünk. Ennek előfeltétele a megfelelő szakmai felkészültség, tudás. Viszont az fontos, hogy a hatékonyság nem pusztán pénzügyi jellegű hatékonyságot vagy éppen magas szintű szakmai tudást jelent, hanem azt is, hogy azt erkölcs áthatja. A „Menedzsment, ha számít a hit" című könyv alapján XVI: Benedek pápát idézve: „a menedzsment, amely képesnek tartja magát erkölcs nélküli működésre, nincs tisztában a személy realitásával."(Joseph Ratzinger, Market economy and Ethics in „Ordo Socialis: Making christianity Work in Business and Economy)
A „jó sáfársághoz" az Egyház tanítása is útmutatást ad az erények terén."
A teljes írás itt olvasható:
http://ip2moral.blog.hu/2013/12/15/hogyan_lehetunk_jo_safarok
