Mintegy ötszáz nehéz sorsú gyermek vett részt – a Kárpát-medence minden tájáról – azon a csobánkai táborozáson, ahol sokaknak ez volt talán az első igazi szünidei élményük. Az ÉrMe és a Kérme közös jótékonysági árverésén összegyűlt pénz egy részét erre jutott; a támogatást az étkeztetéshez használták fel. A főszervező Szűcs Balázs katolikus pap (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkésze) – vele beszélgetett Kauser Tibor, az ÉrMe Budapest Klub tagja, aki árverési célnak ajánlotta a Szövetség az életért címmel immár hetedik alkalommal megtartott tábort.
– Kedves Balázs atya! Úgy tudom, minden évben szerveztek tábort olyan határon túli gyerekek számára, akik másként nem jutnának semmilyen nyári szünidős élményhez. Hány éve szervezitek ezt a tábort, és hány gyereket fogadtatok idén Csobánkán?
– Már hetedik éve szervezzük ezt a tábort, amit Szövetség az életért tábornak neveztünk el. Az elsőt még a Zetelaki-víztározó partján tartottuk, a többit Csobánkán, a Cserkészparkban. Idén a tábor július 1-től 7-ig tartott. A táborban Kárpátaljáról, a Rát faluban működő Szent Mihály Gyermekotthonból és környékéről, Székelyföldről, a Hargita megyei gyermekotthonokból és környékükről, Csángóföldről, Lujzi Kalagorból és környékéről, Vajdaságból a Lurkó-házakból és Csantavérről, és az anyaországból, Toldról és Hejőkeresztúrról a mélyszegénységben élők közül és a Pilis faluban működő gyermekotthonból érkezett összesen 500 gyermek.
– Milyen korosztályt fogadtok? Vannak-e visszatérő résztvevőitek?
– A gyerekek 7-17 évesek. Két altáborra osztjuk őket: 7-12 évesek és 13-17 évesek. Az altáborok is 10-10 kis táborból állnak. Így válnak már kezelhető létszámúvá a csapatok. Egy-egy csapatban körülbelül 25 gyermek és 6-8 egyetemista vezetőnk van. A résztvevő gyerekek névsorát nem mi határozzuk meg. Minden tájegységen van egy-egy kapcsolatunk, általában az adott hely vezetője, és ő dönti el, hogy onnan pontosan ki jöjjön. Mi csak a keretszámokat határozzuk meg.
– Egy ilyen tábor megszervezése nyilván nagyon nagy munkát, és sok ember összefogását, közös munkát igényel. Kikből áll a csapat?
– Hál' Istennek a 150-160 segítő hamar összejön, mert sok embernek fontos a tábor. A csapatvezetők kipróbált fiatalok, akikkel már évek óta együtt táborozunk, és akik már jól ismerik a rendszereinket. A vezetők általában Piliscsabáról, illetve a Regnum Marianum közösségből kerülnek ki, és az egyetemista korosztályhoz tartoznak vagy nemrég még oda tartoztak. Akiket még szeretnék megemlíteni: a konyhások csapata. Már évek óta Eda mama a konyhafőnök, a maga kiegyensúlyozottságával és precízségével. Neki 6-8 dunabogdányi gimnazista lány segít, akik minden idegtépő rohamot hihetetlenül jól kezelnek. Ők hatalmas segítséget és erőt adnak számomra.
– Milyen programokat szerveztek a gyerekeknek?
– Mindig próbálunk minél színesebb programokkal előállni. Volt hajózás a Dunán, csapatonkénti paprikáskrumpli-főzés, akadályverseny, hatalmas számháborúk és más játékok, vendégeskedés a pomázi Magyar Várban, kézműves-foglalkozások, és minden estére vagy jön egy csapat, amelyik koncertet ad, vagy táncházat, illetve tábortüzet szervezünk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek ne csak kapjanak, hanem ők is adjanak valamit, ezért minden évben szervezünk egy önkéntes napot, amikor a Pilisi Parkerdő területén, Csobánkán, illetve a Cserkészparkban dolgozunk. Idén nagy öröm volt, hogy sikerült igen jutányos áron eljutnunk a mogyoródi Aquaparkba, ami a gyerekeknek hatalmas élmény volt.
– Mit tartasz az idei tábor legnagyobb lelki hozadékának?
– Az a célunk, hogy a gyerekek az itt eltöltött idő alatt lelkileg töltekezzenek fel és erősödjenek meg magyarságukban. Nagyon fontos számunkra, hogy ne érezzék, hogy sokan vannak, és ezért csak kevés figyelem irányul feléjük. Nagyon fontos a személyes meghallgatás; az, hogy ha a gondjait, bajait szeretné elmondani, akkor valaki meghallgassa, együttérezzen vele, illetve az, hogy találjon bennünk olyan biztos pontot, akikkel őszinte lehet és akikre így támaszkodhat. Úgy gondolom, hogy ezek a célok objektíven nem igazán mérhetőek. Legfeljebb úgy – ami nagyon jól látszik –, hogy a tábor után az egyetemisták tartják a gyerekekkel a kapcsolatot Facebookon, skype-olnak, chatelnek, ha van egy-egy közösségnek ilyen technikai felszereltsége, illetve a szünetekben felkeresik a különféle csapatokat, hogy találkozzanak, beszélgessenek, együtt legyenek.
– Az ÉrMe-klub – nevéből is fakadóan – az értékek megőrzését különösen is a kiemelt céljai között tartja számon. Melyek azok az emberi és keresztény értékek, amelyeknek a megőrzésében, továbbvitelében ez a támogatás segítséget nyújtott?
– Az előző válaszból már nagyjából ez is következik. A lelki feltöltődésen túl nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni arra, hogy a magyarságukban is megerősítjük a gyerekeket. Sokuknak, különösen a csángó gyerekeknek a magyarsága nagy veszélynek van kitéve. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy különböző pozitív élményeken keresztül érezzék meg azt, hogy ők is hozzánk tartoznak, mi számolunk velünk is.
– Mire használtátok fel konkrétan az anyagi támogatást, miben tudott az ÉrMe-Kérme árverés leginkább segíteni nektek a dologi kiadások terén?
– Itt szeretném megköszönni azt a közel 400 ezer forintos támogatást, amit tőletek az adventi árverésen kaptunk. Ezt a támogatást az étkezésre fordítottuk, hiszen ez hatalmas tétel, amit le kell fednünk. Nekünk nagyon fontos, hogy a gyerekek étrendje is színes legyen, de ezt csak a különféle élelmiszer-, illetve pénzadományokból tudjuk fedezni. Köszönjük még egyszer a támogatást!
– Mi történik a tábor után? Figyelemmel tudjátok-e kísérni később is valamilyen módon a résztvevők életét? Születnek-e személyes kapcsolatok, amiket továbbvisznek?
– Természetesen folytatódik ez a kapcsolat. Augusztus 24-én a II. Remény kis emberei fesztiválon e gyerekek közül 200-an mutatták be tudásukat, képességüket a Klebelsberg Kultúrkúriában. Ebben a félévben végiglátogatjuk az összes közösséget, mert szeretnénk keresni a lehetőséget, hogy még milyen módon tudunk segíteni. December elején 100 gyermek fog érkezni az úgynevezett adventi látogatásra, ahol a kiválasztottak számára fogunk ajándékozni egy meglepetés hetet, majd karácsonyra szeretnénk körülbelül kétezer ajándékdobozt kiosztani a velünk kapcsolatba lévő gyermekotthonoknak. 2014 tavaszán immár harmadszorra szeretnénk megrendezni a Csángó-túrát. Miután begyűjtjük a különféle igényeket, célgyűjtést rendezünk a gyermekotthonok megsegítésére, és ezeket a tárgyakat magunk visszük ki az érintett helyekre.És eközben elkezdődik már az újabb szervezés: 2014. július 6-12-ig rendezzük a következő nagytáborunkat. Még egyszer hálásan köszönjük az ÉrMe és a Kérme támogatását! Kívánunk a csapatnak értékekben gazdag, sikeres esztendőket!
– Én pedig köszönöm a beszélgetést!
Kauser Tibor
(A képeket Skublics Gergely készítette.)
