Gyulai Ágostont, a Kerecsen Bt. tulajdonosát, az ÉrMe Szakember Klub tagját kérdeztük:
– Mivel foglalkozik egy épületszobrász?
– A XIX. század végén és a XX. század elején volt igazán jellemző a belvárosi építkezéseknél a külső homlokzatokat és a belső tereket díszítő gipsz stukkók és szobrok alkalmazása. Ezeknek a díszítőelemeknek a kivitelezésére szakosodtak az épületszobrászok, hétköznapi nevükön: a „gipszesek". Mára az épületszobrász szakma egy-két nagyobb cégre redukálódott: ezek azok, amelyek általában megnyerik a nagy felújításokat. A műemlék-felújításokkal foglalkozók köre is elég zárt, az önkormányzatok figyelnek arra, hogy a hozzájuk közel álló cégek kapják meg a munkákat.
– Ennyire a műemlék-felújítások határozzák meg azt, hogy kinek van munkája és kinek nincs? Ma már nem épülnek olyan épületek, ahol stukkókra van szükség?
– Épülnek ugyan, csak jóval kevesebb, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt. Ráadásul az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak a műanyag termékek. Ezek harmad- vagy negyedáron elérhetőek, mint a gipsz díszítőelemek, és egy festő is fel tudja rakni őket. A szakértőket kivéve senki sem veszi észre a műanyag és a gipsz közötti különbséget. Régebben csak modellgipsz volt és malter, ma már számos ragasztóanyag közül lehet válogatni: folyamatosan fejlődnek az anyagok. A régi anyagokkal volt igazi művészet dolgozni. Láthatjuk, hogy ezek mennyire tartósak: évszázados díszítések felújításakor sokszor találunk lövedékdarabokat is a gipszben! Az új anyagok minősége sokkal gyengébb. Régebben fagyálló gipsszel dolgoztak, a mostaniakat impregnálni, festeni kell, hogy tartósak legyenek.
Egy példa a Kerecsen Bt. műemlék-felújítási munkáiból: ilyen volt, ilyen lett
– Tervezel is stukkókat, vagy csak kivitelezéssel foglalkozol?
– Új építésű ház esetében az építész általában pontosan megtervezi a díszítőelemeket, felújításkor azonban tudok tanácsot adni, hogy egy-egy motívum mennyire legyen díszes, hogyan illeszkedjen a leendő berendezéshez. Cégem, a Kerecsen Bt. húsz éve létező vállalkozás: mindig megpróbálunk a körülményekhez alkalmazkodni. Ezért a díszítőelemek mellett más területek irányába is nyitottunk.
– Melyek ezek?
– 1995-ben kezdtünk el Ausztriában műkőkorlátokat gyártani. Akkoriban ez nagy divat volt. Egy épületszobrásznak ehhez is értenie kell, tanuljuk ezt is: mindössze fel kellett eleveníteni a tudást. A mai napig foglalkozunk épületműkővel, párkányokkal, lépcsőkkel, sőt, mostanság már gránittal, terméskővel és márvánnyal is dolgozunk.
A Kerecsen Bt. egyik rangos referenciamunkája: a Fővám tér íves támfalainak profilos műkővel való lefedése (2010, megrendelő: fővárosi önkormányzat)
– Hogyan kerültél kapcsolatba az ÉrMe Szakember Klubjával?
– Még a sógorom ajánlotta, én pedig nagyon szimpatikusnak találtam a kezdeményezést. Munkáim során rengeteg kóklerrel találkoztam, akik finoman szólva sem állnak a helyzet magaslatán. Fontosnak tartom, hogy legyen egy olyan közeg, ahol a minőségen és a tisztességes munkán van a hangsúly. Sajnos azt látom, hogy a nagy pénzeket azok keresik, akik ahelyett, hogy dolgoznának, kiadják a munkát olyan vállalkozóknak, akik majd kontármód összecsapják azt, nagyon kis pénzért. Ezek a cégek veszik el a jó szakmunkások elől a jövedelmező munkákat. Nyugaton rendesen megfizetik a jó szakmunkásokat, itthon még nem. Szeretném, ha ez megváltozna. A jó munkaerő ne legyen olcsó!
– Mit adhat céged számára a Szakember Klub?
– Szeretném, ha a Szakember Klub fogalommá válna. Ehhez fontos, hogy egyre többen legyünk, és akár teljes körű kivitelezést is vállalni tudjunk. Csak akkor tudunk összefogni, ha együtt dolgozunk. Látnunk kell egymás munkáját, hiszen ezen keresztül ismerjük meg igazán egymást.
R. L.
