„Korántsem egyértelmű, miként is kell hátrányos helyzetű településen, hátrányos helyzetű emberek számára értékteremtő mezőgazdasági programot létrehozni, ami a helyi közösség érdekében, közösségi alapon működik.
(...)
Egyrészt mezőgazdasági értéktermelésről beszélünk, vagyis a helyi program vezetésének értenie kell a mezőgazdasághoz. Másrészt hátrányos helyzetű embereket kívánunk alkalmazni, ami jelentős szociális érzékenységet és szakértelmet feltételez, ily módon tisztában kell lenni a szociális munka és közösségfejlesztés alapjaival. Harmadrészt pedig felkészültnek kell lenni az elérhető támogatási források megszerzésére, fogadására és hatékony elköltésére. És mindhárom alrendszeren belül számos egyedi esetet, problémát kell kezelni, megoldani úgy, hogy közben a vezetés nem veszíti el a lényegi fókuszpontot, vagyis azt, hogy teljes programban, rendszerben kell gondolkodni, és mindent e rendszer építése szempontjából kell értelmezni.
Nincsenek receptek arra, hogy egy-egy ilyen helyi közösségi falugazdasági programot miként is kell létrehozni és működtetni. Több adaptációs feltételt azonosítottunk már eddigi munkánk során; ezek:
• erős helyi közösség: közösségi gazdálkodás a cél, közösségfejlesztés nélkül nincs szociális gazdaság;
• rendelkezésre álló földterület: többnyire kertészeti gazdálkodásról beszélünk, aminek van némi földigénye (néhány hektár/település);
• polgármester feladatvállalása: ma általánosan egyetlen szereplő van a falvainkban, aki képes felvállalni ilyen kezdeményezést, ez pedig a polgármester;
• vállalkozó önkormányzat: mivel a nagyüzemi mezőgazdaság nem vállal felelősséget a közösségért, egyéb piaci szereplők pedig alig találhatók a falvakban, a program elindítását az önkormányzatnak kell vállalnia, akár a helyi szociális szövetkezettel, akár saját nonprofit gazdasági társaságával együttműködésben;
• állami segítség – fenntarthatóság: a közösségi gazdasági programok tőkeszegények, önfenntartóvá csak állami támogatások révén, 5-10 év alatt válhatnak;
• fejlesztési központ: forrásszerzési és -felhasználási kapacitásokat kell fejleszteni a falvakban, akár a civil szféra, szociális szövetkezetek, akár különféle állami szervek és önkormányzati társulások bevonásával.
És végül még egy további szempont: mindenkinek – beleértve az állami és önkormányzati intézményeket, a civil szférát, a gazdaság profitorientált szereplőit, a kutatóintézetekben, egyetemeken, illetve különféle tanácsadó cégeknél dolgozó, magasan képzett szakembereket – közvetlen felelősséget kell vállalnia a falvak, és általában a vidék fejlesztésében, az ott élők életminőségének javításában."
A Vidék és Gazdaság portál teljes cikke itt olvasható: http://videkesgazdasag.hu/index.php?id=a-kozossegi-gazdalkodas-megmentheti-a-kistelepuleseket
