Az alábbiakban abból az interjúból idézünk, amit Szepesi Balázs adott az Indexnek. A politológus-közgazdász néhány évvel ezelőtt a budapesti ÉrMe-klubban is tartott előadást (a Közjó és Kapitalizmus Intézet képviseletében), azóta egy ideig – 2010 és 2012 között – a Nemzetgazdasági Minisztérium Parlamenti és Gazdaságstratégiai Államtitkárság stratégiaalkotási és elemzési tevékenységét irányította.
„Mi már hét éve dolgozunk egy olyan versenyképességi koncepció megalkotásán, amely az akadémiai definíciókra épít, de a közpolitika számára is értelmezhető, tehát nemcsak elemzésre alkalmas, hanem politikát is lehet köré szervezni.
Nagy vonalakban felvázolná ezt az elképzelést?
Három központi eleme van. Az egyik, hogy egy ember úgy érvényesül, hogy értéket teremt: nem arra játszik, miként tudna ugyanabból az üzletből több pénzt kicsikarni magának, hanem arra, hogyan tudna többet és jobban előállítani. A második dolog az együttműködés. Ez azt jelenti, hogy az versenyképes, akiben megbíznak, és aki megbízhat másokban, illetve az, aki arra törekszik, hogy minél több emberrel működjön együtt sikeresen. A harmadik elem pedig a kihívás keresése: az versenyképes, aki ki akar próbálni új dolgokat. Ez a koncepció arra koncentrál, hogy mennyire egyezik meg az egyéni siker azzal, ami másoknak is jó. Ebből a szempontból akár a közoktatásról, akár vállalkozásokról vagy egy országról van szó, tudunk valamit mondani a versenyképességről.
Ez eddig nem tűnik bonyolultnak. Miért nincs mégsem ilyen program?
Egyrészt egy olyan, összeomlás utáni helyzetben vagyunk, ahol a működőképesség fenntartása és megteremtése az elsődleges. Emellett el kell kezdeni törleszteni a felhalmozott adósságot, át kell alakítani azt, ami nem működik. Ilyenkor a világ nem kedvez annak, hogy a versenyképességhez szükséges stabilitást erősítsük. Másrészt a versenyképességi típusú programok nyertesei egyenként nem nyernek sokat, nagyon sokan vannak, és nem szervezettek; míg akik ebből veszítenek – mert ilyenek is vannak –, azok jól szervezettek, információjuk van és befolyásosak.
Tudna kicsit konkrétabb példát mondani?
Vegyük például a könyvvizsgálati értékhatár felemelését. Ez egy olyan adminisztrációcsökkentő intézkedés volt, amely különböző hatásmechanizmusokon keresztül növelte a versenyképességet. Ez a lépés egyrészről sok vállalkozónak jelent pár tízezer forintos költségcsökkentést havonta, másrészről viszont sok könyvvizsgáló munkája veszélybe kerül. A könyvvizsgálóknak pedig van egy kamarájuk, amelynek a vezetői meg tudnak jelenni bárhol, hogy ez kérem micsoda.
De ha ez a vállalkozóknak tényleg annyira jó, miért nem fognak össze, és állnak ki a lépés mellett?
A magyar vállalkozók egy valamiben nagyon jól össze tudnak fogni: abban, hogy megvédjék magukat. Erre kiváló példa, hogy Magyarországon hol és mikor lett bevásárlóközpont. Ez sokban attól függött, hogy a helyi vállalkozók meddig tudták blokkolni az új versenytárs piacra lépését. A kis- és középvállalkozások nem alaptalanul zárnak össze. Azt érzékelik, hogy állandóan változik körülöttük a világ. A szabályozás gyakran átalakul, az adórendszer kiszámíthatatlan, a beszállítóm vagy a vevőm pedig, ha nem figyelek oda, akkor át akar majd verni. Ezeket a véd- és dacszövetségeket kellene feltárni, és megnézni, hogy a már kialakult belső viszonyokra hogyan lehet kezdeményező, azaz piacépítő, költségcsökkentő kooperációs tevékenységeket építeni.
Ez viszont nem úgy hangzik, mintha könnyen megvalósítható lenne.
Magyarországon az erő, a szokás és a biztonság az, amit elfogadunk, ahogy szeretjük, hogy ha működnek a dolgok. Ez ugyanúgy igaz a vállalkozókra, az intézményvezetőkre és a politikai szereplőkre is. De ha egy olyan versenyre szorított helyzetben vagyunk, mint Magyarország, akkor nem arról kellene beszélnünk, hogy mi a szokás, hanem arról, hogy mi a lehetőség, az erő helyett arról, hogy mi a teljesítmény, és a biztonság helyett arról, hogy mi a kihívás. Én azt gondolom, hogy az lenne a versenyképesség növelésének az útja, ha ezt a mentális átállást meg tudnánk tenni, és meg tudnánk találni azokat a kicsi lépéseket, amelyek mindezt a gyakorlatban is lehetővé teszik."
A teljes interjú itt olvasható:
http://index.hu/gazdasag/2013/10/06/ero_szokas_biztonsag
