Jubileumi programokkal ünneplik az Angster orgonagyár alapításának 150. és a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. létrejöttének 25. évfordulóját 2017. október 19-én és 20-án a baranyai megyeszékhelyen.
A gyáralapító Angster József dédunokái, Angster Erzsébet és testvére, a Németországban orgonakutatással foglalkozó Angster Judit október 18-án, szerdán sajtótájékoztatón elmondták: csütörtökön délelőtt a Lyceum templomban Angster nyitány címmel orgonamuzsika csendül fel magyar művészek közreműködésével, majd a Művészetek és Irodalom Házában művészek, orgonaépítők, orgonakutatók és Angster-leszármazottak kapnak szót. Este az Élőkép Színház bemutatja a pécsi orgonaépítő dinasztiáról szóló Angster re-generációk című darabot a Bóbita Bábszínházban.
Pénteken délelőtt műhelylátogatás lesz a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrában, a Bóbita Bábszínházban délelőtt és este is játsszák az Angster-darabot, délután az egykori Angster-gyár épületét, a cég Pécsett működő orgonáit mutatják be vezetett séta keretében.
Budavári Attila, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. ügyvezetője, többségi tulajdonosa elmondta, hogy a felmenői közül hét orgonaépítőből hat az Angster-gyárban dolgozott az 1920–30-as években, és ez döntő hatással volt az ő pályaválasztására is.
Elmondta, a tanulókkal együtt hatvan embert foglalkoztató társaság a dolgozói létszámot tekintve a világ egyik legnagyobb orgonaépítő vállalkozása. Évente három-négy új hangszert készítenek, egyet restaurálnak, és rengeteg alkatrészt gyártanak a világ minden tájáról érkező megrendelések alapján.
Az orgonaépítést Párizsban kitanuló Angster József 1867-ben költözött Pécsre, és iparengedélyt kérve megalapította műhelyét, amely néhány évtized alatt manufaktúrává, majd gyárrá fejlődött. Az ifjú mester első komoly feladata a pécsi zsinagóga orgonájának elkészítése volt, s a munka olyan jól sikerült, hogy sorra kapta a megbízásokat.
Angster József épített orgonát a kalocsai, a pécsi, a győri székesegyházba és a kassai dómba, a debreceni Kossuth téri református templomba, valamint a budapesti és a szabadkai terézvárosi templomba.
A gyáralapító hat gyermeke közül Emil és Oszkár folytatta a hagyományokat, a 20. század elejétől már a vállalkozást is átvették édesapjuktól. Az ő orgonáik már nem a mechanikus, fa húzószálas rendszerben, hanem – a kor romantikus hangzási ideáljának megfelelő – pneumatikus vezérléssel készültek, s olyan nevezetes alkotások vannak köztük, mint a budapesti Szent István-bazilika vagy a Zeneakadémia átépített orgonaműve.
Az Angster-cég nyolc évtizedes működése alatt 1300 orgonát épített vagy újított fel a Kárpát-medencében, ami a hazai orgonaállomány mintegy harmadát jelenti. A gyár leghíresebb orgonája a szegedi Fogadalmi templomban található. Az ötmanuálos, 136 regiszteres hangszer kilencezer sípjával Európa második legnagyobb orgonája, rendkívüliségét nemzetközi elismerés övezi.
A gyárat 1949-ben államosították, 1951-ben végleg felszámolták, harmadik generációs vezetőit, Angster Imrét és Józsefet pedig meghurcolták, elítélték. A nyolcvan éven át öt férfi által vezetett gyár orgonaépítői szaktudása elenyészett, gépparkja megsemmisült.
Forrás: MTI, Magyar Kurír
