„A profitot nem maximalizálni, hanem optimalizálni kell – vallja Baritz Sarolta Laura közgazdász. A gazdaság az ember jólétét szolgálja? Mi történik akkor, ha a pénz, a gazdaság és az erkölcs összekapcsolódó hármast alkotnak? Hogyan lehet benne az önérdekben a másik ember jólléte? Megéri becsületesen vállalkozni? Milyen a „megtért" gazdaság? – ezekről a kérdésekről is beszélgetett a parokia.hu munkatársa a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával.
(...)
Ön azt hirdeti, hogy paradigmaváltásra van szükség a gazdaságban, vagy egyházi kifejezéssel élve: meg kell térnie a gazdaságnak. Milyen a megtért gazdaság?
Két gazdasági paradigmamodellt kutattam, ami leírja a 18. századig uralkodó gazdasági rendszert és a mostanit. A jelenleg uralkodó paradigma haszonközpontú, a korábbi pedig erényetikai. Ez Arisztotelésztől származtatható és végigkísérte a keresztény középkor gazdasági életét is. Napjainkban megújult gazdasági gondolkodásra van szükségünk, ami meghaladja a haszonelvűséget és visszatér az értékelvűséghez. Ebben a rendszerben az ember sokkal inkább önmaga emberi természetéhez hasonlít, és fenntarthatóbb gazdasági rendet tud létrehozni.
Hogyan néz ki a gazdaság, ahol nem a pénz a végső cél? Ma ez viszonylag ismeretlen területnek tűnik...
Az uralkodó gazdasági paradigma azért okoz fenntarthatatlanságot, és azért jutott el a világ gazdasága abba a stádiumba, ami már katasztrófamodellt vetít előre, mert a cél és az eszköz felcserélődött. Célt téveszt a gazdaságunk, mert a profitnak, a pénznek, az anyagi javaknak a minden határon túli űzése az elsődleges. De a profit csupán részcél kellene hogy legyen. Ha az anyagi javak maximalizálása alá gyűrjük be az emberi és az erkölcsi tényezőket, akkor éppen ehhez a torz struktúrához jutunk, amiben vagyunk.
Helyénvaló a haszonelvűség?
Igen, a haszonelvűség helyénvaló, ezt így tartják az erényetikus közgazdászok is. Az emberben természetes hajlandóság van a haszonszerzésre, de úgy helyes, ha ezt korlátozzuk az erényekkel. Ha az erényesség erősebb, mint a haszonszerzési vágy, akkor egy üzleti aktusban ott van a haszon megszerzése is, de csak korlátokkal."
A teljes interjú itt olvasható: Parokia.hu
