Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
||
Főoldal | Hírek

Tóth József lett az UNIAPAC kelet-közép-európai alelnöke

2016. 07. 15.

„Tudjuk vinni az országunk jó hírét, a magyar keresztények álláspontját meg tudjuk jeleníteni a nemzetközi közegben."

 

Egyelőre nem jellemző, hogy a különböző országok UNIAPAC-szervezetei, illetve a hozzájuk tartozó keresztény vállalkozók közvetlenül is keressék egymással a kapcsolatot, pedig lenne ebben perspektíva, akár a mi térségünkben is – mondta az Érmeháló.hu-nak nyilatkozva Tóth József, az ÉrMe Üzleti Hálózat elnöke, akit a közelmúltban megválasztottak az UNIPAC kelet-közép-európai alelnökének.

 

 

– Az ÉrMe Üzleti Hálózatnak az utóbbi időben érzékelhetően megélénkültek a nemzetközi kapcsolatai; többek között szorosabb kapcsolatot alakított ki az UNIAPAC szervezettel, mely az üzleti vezetők nemzetközi keresztény szervezete (International Christian Union of Business Executives). Milyen előrelépés történt ezen a téren?


– Eredetileg a KÉRME Egyesület lépett be az UNIAPAC tagszervezetei közé, tőlük Csébfalvi János, Héjj Tibor és Rohály Gábor vett részt intenzívebben a kapcsolattartásban. János lett az UNIAPAC kelet-közép-európai régióért felelős alelnöke, de az utóbbi időkben úgy alakult az élete, hogy nem tudta tovább vállalni az ezzel kapcsolatos feladatokat, és most én vettem át tőle ezt a posztot. Ezzel együtt logikus volt, hogy ne csak a KÉRMÉ-t hanem az egész ÉrMe Üzleti Hálózatot képviseljem az UNIAPAC-ban.

 

Tóth József lett az UNIAPAC kelet-közép-európai alelnöke


– Az UNIAPAC-nál hogyan fogadták ezt a változást?


– Kifejezetten pozitív példaként tekintenek ránk. Nem ritka a keresztény közösségek világában sem, hogy különböző érdekek és szempontok mentén bizonyos csoportoknak elválnak az útjaik, az viszont elég ritka, hogy ezek a csoportok képesek túllépni a vélt vagy valós sérelmeken, és újra megtalálják az értelmes összefogás lehetőségét. Ezt mi megcsináltuk; amin az UNIAPAC-vezetők is kellemesen meglepődtek, és elismerik a sikerünket.


– Ha kelet-közép-európai alelnök vagy, az azt jelenti, hogy a térségünk más országaiban működő hasonló szervezeteket is képviseled? Hol működnek még egyáltalán ilyenek Kelet-Közép-Európában?


– Lengyelországban és Szlovéniában működik még egy-egy UNIAPAC-tagszervezet, valamint Szlovákiában is egy, és ugyanitt egy másik, amelyik most jelentkezik a szövetségbe. Igen, a feladataim között van, hogy velük is tartsam a kapcsolatot. Továbbá jó lenne új tagszervezeteket is fölvenni, ilyenek megalakulását kezdeményezni, például Erdélyben mindenképpen célszerű lenne. Friss alelnök vagyok, tehát az ezekkel kapcsolatos teendők, illetve információszerzés még előttem áll.


– Egyébként milyen területekre terjed ki az UNIAPAC működése? Főként európai, vagy világméretű szervezetről van szó?


– Jellemzően a katolikus hagyományokkal rendelkező országokban van jelen erőteljesebben: például Franciaországban, Olaszországban, Németország bizonyos területein. Európán kívül pedig például Dél-Amerikában, Afrikában, a Fülöp-szigeteken.


Tóth József lett az UNIAPAC kelet-közép-európai alelnöke– Ezek a keresztény vállalkozókat, cégvezetőket tömörítő külföldi szervezetek hasonló elvekkel és gyakorlattal működnek, mint nálunk az ÉrMe?


– Úgy látom, alapvetően kétféle elven működnek: az egyik csoportba azok tartoznak – mint például a franciák –, amelyek inkább lelkiségi mozgalmakként indultak, és a fő hangsúly a közös imán, a beszélgetéseken, a morális kérdések és a lelki tapasztalatok megosztásán van. A másik csoportban a társadalmi felelősség van a központban: elsősorban azzal foglalkoznak, hogy mit tehetnek a társadalom javára, a közjó érdekében.


– Talán mondhatjuk, hogy nálunk, az ÉrMében mindkettő megjelenik, sőt, még egy harmadik is: szorgalmazzuk, hogy a személyes kapcsolatok alapján üzleti együttműködések is szülessenek a tagjaink között, ily módon is támogassuk egymást... Ez is megjelenik más országokban?


– Nem; azt hiszem, ebben egyediek vagyunk.


– Mi lehet ennek az oka? Az, hogy nálunk ellenségesebb közegben kell működniük a keresztény vállalkozóknak, azaz nagyobb szükségünk van az összefogásra?


– Ott egyszerűen mélyebb gyökerei vannak a kapitalizmusnak...


– Vagyis nagyobb a társadalmi bizalom, kevesebb a gyanakvás a nem ismert üzleti partnerekkel szemben?


– Gondold meg: ott jelentős részben száz vagy akár kétszáz éve működő cégek vannak. Nálunk egy-két évtizede működnek a vállalkozások, a tét még mindig a megmaradásunk, tehát kulcskérdés, hogy megerősödjünk, piacot szerezzünk. Ott nem ez a fő kérdés, hanem az, hogy a már biztos lábakon álló cégek tulajdonosai, vezetői mit tehetnek a társadalomért, a közjóért, illetve a saját személyes lelki fejlődésükért.


– Ebből viszont az következhetne, hogy a hozzánk hasonló országokban az ÉrMéhez hasonló elven működnek szervezetek. Tapasztalható ez például Szlovákiában?


– Nem nagyon... Az ottani UNIAPAC-tagszervezet a spirituális fejlődésre koncentrál, imaközpontú közösségeket alkotnak városok szerint szerveződve, a család és a munka kapcsolatáról és hasonló személyes ügyekről beszélgetnek. A másik szervezet – amelyik most pályázik UNIAPAC-tagságra – döntően társadalmi célokat követ, akár a politika világával is szorosabban együttműködve.


– A különböző országok UNIAPAC-szervezetei között van élő kapcsolat?


– Egyelőre gyakorlatilag nincs. Ahhoz képest, hogy milyen nagy múltú szövetségről van szó – 1931-ben alakult! –, egy helyi szervezet átlagos tagja alig van tudatában annak, hogy valami nagyobb nemzetközi szervezethez is kapcsolódik.


– Tehát nem képzelhető el olyasmi, hogy ha mondjuk egy magyar vállalkozó külföldön keres üzleti partnert, akkor az ottani UNIAPAC-szervezetet is megkeresse, hogy a tudnak, segítsenek neki?


– Nem hiszem, hogy ez működne. Szerintem nem egészen értenék, hogy mit akar.


– Azt meg tudnád fogalmazni, hogy az ÉrMének miért jó, hogy az UNIAPAC-hoz tartozik?


– Ez nagyon jó kérdés, és csak azt tudom rá mondani, hogy még én is keresem a választ...


– Természetesen nem csak anyagi előnyökre gondolok, hanem bármire, ami társadalmi, morális vagy lelki értelemben jó.


– Igen, én is éppen ilyeneket akartam említeni. Csébfalvi Jánosnak köszönhetően – és a többieknek, akik az UNIAPAC-kal tartották a kapcsolatot – jó hírünk van a szövetségben, azaz tudjuk vinni az országunk jó hírét, a magyar keresztények álláspontját meg tudjuk jeleníteni ebben a nemzetközi közegben; ez mindenképpen jó. Aztán például van egy Erasmus-program a német katolikus vállalkozói szervezet, a BKU (Bund Katolischer Unternehmer) szervezésében, melyre most nyolc magyar fiatal el tud menni arról tanulni, hogy hogyan lehetnek felelős vállalkozók, vezetők. A BKU-val való tavaly őszi kapcsolatfelvételt egyébként is ígéretesnek látom; a németül beszélő ÉrMe-tagokat szívesen látják a rendezvényeiken – nagyon jó lenne, ha ezek a most kialakult személyes szálak nem szakadnának meg, hanem élő kapcsolatok maradnának.

 

Tóth József lett az UNIAPAC kelet-közép-európai alelnöke

 

Megbeszélés a BKU és az ÉrMe vezetői között 2015. november 11-én a Müncheni Főkonzulátuson

 

 

– Azaz mégiscsak van abban perspektíva, hogy nemzetközi szintű kapcsolati hálózatok is kialakuljanak az UNIAPAC-tagszervezetek között...


– Persze hogy van! De ehhez főleg arra van szükség, hogy a tagok a tagokkal építsenek kapcsolatokat. Ehhez pedig hosszabb idő kell, és munka, munka... Igen, miért ne épülhetnének ki hasonló kapcsolatok lengyelekkel, spanyolokkal, olaszokkal, szlovákokkal vagy mondjuk egy majdani horvát vagy erdélyi szervezet tagjaival – de ez csak úgy fog működni, ha vannak olyan tagjaink, akiknek az egyik vagy másik országgal való kapcsolat valamiért személyesen fontos ügy.


– Az UNIAPAC feladatának tartja, hogy megszólaljon fontos elvi kérdésekben, megmutassa a keresztény vállalkozók nézőpontját? A válság óta talán jobban is figyel a világ a gazdaság és a morál kapcsolatával foglalkozó gondolatokra.


– Igen, az UNIAPAC folyamatosan közzéteszi az álláspontját ilyen ügyekben; a legnagyobb jelentőségű publikáció Az üzleti vezető hivatása című dokumentum volt, melyet a Pápai Igazság és Béke Tanácsa adott ki 2012-ben. Az ehhez hasonló megnyilatkozásoknak egyébként az UNIAPAC nagy konferenciái adnak teret. Tavaly Lille-ben tartottak ilyen rendezvényt két-háromezer fő részvételével, idén Rómában lesz konferencia a befogadó gazdaság témakörében, The Business Leaders as agents of economic and social inclusion címmel.


– Vannak az UNIAPAC-on kívül is nemzetközi mozgások az üzleti élet és a vallás határterületén; tavaly részt vettél Londonban a Blueprint-mozgalom konferenciáján. Erről mit érdemes tudnunk?


– Ez nem csupán keresztény, hanem vallásközi törekvés, ami azon a felismerésen alapul, hogy a vallások hasonló morális alapokon nyugszanak: mindegyikük összetett – testtel és lélekkel bíró – lénynek tekinti az embert. Sok vállalatvezetőben megszületett az a felismerés, hogy a gazdaság működése valamiképpen elszakadt az „eredeti jótól", vagyis attól a szándéktól, hogy ennek az összetett embernek az igényeit és fejlődését szolgáló termékeket, szolgáltatásokat állítson elő. Ehhez szeretnének visszatérni azok, akik ebben a mozgalomban részt vesznek.

 

 

 

– A mozgalom vezető testületében olyan óriási multicégek képviselőit is megtalálhatjuk, mint például a Vodafone, a Unilever, a KPMG... Ez sokak számára meglepő lehet.


– Számunkra talán meglepő, de nyugaton nem az. Ugyanazért van ez, amit az előbb már említettem: ott száz-kétszáz éves múlttal rendelkező vállalatok is működnek, és egyáltalán nem váratlan, hogy a saját hagyományaikhoz, értékeikhez nyúlnak, amikor keresik az útjukat. Nálunk sajnos erőszakkal szétverték ezeket a hagyományokat, és megszakadt a XIX. században megindult polgári fejlődés. Pedig épp a mi Széchényi Ferencünk fogalmazta meg István fiához írt intelmében nagyon szépen ennek a szellemiségnek az alapgondolatát: „A pénz nem a tied, csupán nálad van elhelyezve, és nem a te tulajdonod, mert nem azzal lépsz az ítélőszék elé, hanem csupán az elszámolás kötelezettségével."


– Ugye nem tévedek, ha azt gondolom, hogy számodra személyesen is inspiráló nemzetközi ügyekkel foglalkozni? Külkereskedelemmel foglalkozik céged, a T. Színfolt Kft., mostanában pedig felnőtt fejjel vizsgázni jársz a nemzetközi tanulmányok tudományágaiból...


– Valóban közel áll hozzám ez a tevékenység, 19-20 éves korom óta foglalkozom külkereskedelemmel. Külföldre menni, külföldiekkel beszélni, kapcsolatot tartani – ez tényleg olyasmi, amit szeretek. De ennek csak akkor van értelme, ha van mit képviselnem külföldön, vagyis ha megvan hozzá a hátország. Márpedig az ÉrMe az elmúlt 16 év alatt nagyon sokat letett az asztalra, sok jó programot megvalósított, sok tapasztalatot gyűjtött. Ennek köszönhetően tudok magabiztos lenni, amikor külföldiekkel beszélgetek. És emiatt lenne nagyon fontos, hogy az ÉrMéből mások is bekapcsolódjanak a külföldi kapcsolattartásba, ez is érzékeltetné, hogy egy élő, működő közösség vesz részt a nemzetközi vérkeringésben.

 

Bethlenfalvy Gábor

 

 

 

BGA

Segélyakciónk 

Nyitólap
Gyűjtés az ukrajnai menekültek megsegítésére - a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Kárpátalján végzett munkáját támogatja az ÉrMe Hálózat.

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Kaposvár Klub
ÉrMe Benedictus Klub
ÉrMe Vác Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Adatvédelem