Sok ember számára a nap sikeres indításához elengedhetetlen egy csésze kávé, azonban az „indító" rituális elfogyasztása nem mindig volt magától értetődő része a reggeleknek. Hogy miért lett mégis az, egy pápának köszönhető – olvasható a Magyar Kurír portálon megjelent cikkben.
A kávé elterjedésében az arab kereskedők, illetve az Oszmán Birodalom játszotta a legnagyobb szerepet. A nyugati világ ezért sokáig mint „török italra", a hitetlenek ösztönzőjére tekintett a kávéra.
Az első kávébabot tartalmazó zsákok 1570 körül érkeztek Velencébe. A hamar divattá váló kávézást aggályosan figyelte a velencei papság, élvezetét károsnak, a keresztényekre veszélyesnek tekintették. A növekvő aggodalomra VIII. Kelemen pápa is felfigyelt. A hagyomány szerint a helyi papság a kávé betiltását követelte a pápától, viszont az egyházfő addig nem volt hajlandó döntést hozni, amíg meg nem kóstolta a kifogásolt italt. „Ez a sátáni ital finom!" – mondta állítólag VIII. Kelemen, miután felhajtott egy csészével – „Nem hagyhatjuk a hitetleneknek!"
Nem tisztázott, hogy a pápai parancs valóban elhangzott-e, azonban a velencei esetet követően a kávéfogyasztás szokása rohamos hódításba kezdett Nyugaton: a 17. században már Európa-szerte nyitottak kávézók. Magyarországon 1597-től mérték a kávét a török kávéfőzők, az 1730-as évektől pedig sorra nyitották meg kapuikat a kávéházak Pesten.
Forrás: Magyar Kurír
