Laza működés, játékos felfogás jellemzi az Értékek Értéke Program keretében a közelmúltban megalakult munkacsoportok tevékenységét, de konkrét „termékek" létrehozása a cél – mondja az ÉrMeháló.hu-nak nyilatkozva Bojta János. A Kérme Egyesület elnöke azt is megemlíti: saját cégében új szolgáltatást indít, mely nem jutott volna eszébe, ha nem vesz részt maga is a programban.
– A KÉRME Egyesület kezdeményezésére indult Értékek Értéke Programból a széles nyilvánosság a 2014 novemberében szervezett konferencián láthatott a legtöbbet: ez volt a program hivatalos elindításának időpontja. (A mellékelt fotó ezen a rendezvényen készült, a „tudd! tedd! mondd!" hármas jelmondatot szimbolizáló három gyertya meggyújtását látjuk rajta.) Mi történt azóta? Elindult a meghirdetett elvek „aprópénzre váltása"?
– A 2014. évet az előkészítésre szántuk, ennek valóban az említett konferencia volt a csúcspontja. Most elindult a munka hat munkacsoportban, melyek témái a következők: 1. az embert/közjót szolgáló termékek, szolgáltatások növelése, 2. szolidaritás vállalása a rászorulókkal, 3. a munka méltósága, 4. a szubszidiaritás erősítése, 5. jó sáfárkodás a kapott erőforrásokkal, 6. igazságosabb elosztás. Ezek a témakörök Az üzleti vezető hivatása című dokumentumban található hat pontból kiindulva születtek meg – a programunkhoz csatlakozók maguk döntik el, hogy melyik csoporthoz csatlakoznak; ha akarják, akár többhöz is. Az egyes csoportok pedig maguk döntik el, hogy a továbbiakban miként működnek; gyakoribbak lesznek-e a személyes találkozások vagy inkább emailben tartják a kapcsolatot.
– Mi történik ezekben a munkacsoportokban?
– A munkacsoportok konkrét „termékeket" hoznak létre. Az egyik termék egészen megfogható: a résztvevők mindannyian írásban megfogalmazzák a saját tapasztalataikat az egyes témakörökben foglaltak megvalósításával kapcsolatban. Elég, ha a felvázolják a helyzetet, leírják, hogy milyen döntéseket hoztak, hogyan fogtak hozzá, mennyit sikerült haladniuk. Azaz egyfajta rövid esettanulmányt kell csak megfogalmazni, melyeket össze fogunk gyűjteni egy „Értékek Értéke Évkönyv 2015"-ben. A témakörökhöz kapcsolódóan szervezünk hat konferenciát is, egyet Budapesten, ötöt más városokban. A munkacsoportok további „termékei" pedig a résztvevők saját cégeinél keletkeznek, konkrét eredmények, tanulságok formájában.
– Például milyen eredmény születhet egy adott cégnél?
– Ez lehet akár egy új projekt, de eredménynek tekintem azt is, ha valami nem sikerül, hiszen ez is tapasztalat. A „jó gyakorlatok" megtalálása a lényeg, és ebben segít az is, ha rájövünk, hogy valami nem működik. De mondjunk az én saját cégemben, a TCOrgan Kft.-ben körvonalazódik egy új szolgáltatás elindítása, ami kifejezetten annak köszönhető, hogy én magam is részt veszek ebben a programban.
– Erre térjünk vissza később – most arról szólj még néhány szót, hogy milyen forrásokból tud működni ez a program. A hat konferencia megszervezése, a honlap fenntartása és egyebek már aligha alapulhatnak csupán önkéntes munkán.
– Valóban, immár 10 millió forintot meghaladó költségvetésű projektről van szó. Létrehoztunk egy forrásteremtő munkacsoportot is, melynek az a fő dolga, hogy előteremtse a szükséges pénzt. A Konrad-Adenauer-Stiftung részéről már konkrét ígéretet kaptunk a támogatásra, de tárgyalásban vagyunk másokkal is, és keresünk még további támogatókat; vállalatokat és magánembereket egyaránt. Létrehoztunk egy programirodát is, melynek jelenleg egy főállású munkatársa van, Telegdy András személyében. És ha már az infrastruktúráról van szó, elmondom, hogy van egy „egyházi kapcsolatok" munkacsoportunk is, mely a történelmi egyházakkal keresi az összeköttetéseket, hogy az ő hálózataikon is elérjük az érdeklődőket, akik esetleg a programunkhoz kapcsolódhatnak.
– Hány csatlakozóra számítasz?
– Kétszáz fő a mi általunk meghatározott indikátorszám, ennyi résztvevővel való együttműködést tűztünk ki célul. Azt szeretnénk, ha közülük lenne körülbelül tizenöt úgynevezett tanúságtevő, aki a nyilvánosság előtti szereplést is vállalná; ők lennének a program „arcai" kifelé.
– Ehhez képest most hány résztvevő van?
– Most körülbelül negyven komoly érdeklődő van, harmincöten már regisztráltak is. De napról napra nő ez a szám, tehát mire eljut az olvasókhoz ez a szöveg, már bizonyára többen lesznek.
– Csak vállalkozók jelentkezhetnek, akiknek saját cégük van?
– Nem, hiszen egy alkalmazott is lehet egy cégnél tényleges döntéshozó helyzetben. Persze ők nem jogosultak a cég nevében nyilatkozni, így – némi mérlegelés után – elfogadtuk, hogy anonim módon is részt lehet venni a programban, azaz név nélkül tesszük közzé azokat a kis esettanulmányokat, amelyeknek a szerzői ezt így szeretnék. Egyébként azt is szeretném, ha a programot a közigazgatásra illetve a közszolgálatra is ki tudnánk terjeszteni – ez személyes célom is, hiszen az én cégem megrendelései a közigazgatásból származnak. Egy jó ideig azt hittem, hogy ez a kiterjesztés csak nekem jutott az eszembe, de aztán kiderült, hogy – mint a jó ötletek esetében ez gyakran történni szokott – már más is gondolt hasonlóra... A Menedzsment, ha számít a hit című könyvben olvastam, hogy a közigazgatásban dolgozó vezetőkre is sok minden igaz, ami a gazdasági vezetőkre. Még azon is gondolkozom egyébként, hogy túl kellene lépnünk a keresztény körökön: szeretnék a külső megfigyelő szerepébe felkérni olyanokat, akik kívülről adnának visszajelzéseket a programunkkal kapcsolatban... De most rövid távon annak is örülnék, ha az ÉrMe Üzleti Hálózat többi szerveződéséből is többen csatlakoznának, mint eddig tették.
– Akik nem tették, talán azért nem, mert már sokan megtalálták a helyüket, szerepüket a „keresztény vállalkozói" közegben, és nincs több kedvük, idejük, energiájuk újabb hasonló feladatokat vállalni...
– A programunk mindössze havi két-három órányi tevékenységet vár el a résztvevőktől. Ha úgy vélik, hogy valami nagyobb munkát kell itt vállalni, akkor valószínűleg mi mondtunk rosszul valamit. Amiben itt részt kell venni, az valahol az önismereti tréning és egy jó játék között van. Mondjuk leülsz egy kávé mellé, hátradőlsz, és átgondolod, hogy amit dolgozol, az hozzájárul-e valamivel a közjóhoz. Aztán ha leírod és közkinccsé teszed az ezzel kapcsolatos tapasztalataidat, akkor ebből – mások hasonló tapasztalataival együtt – sokan tanulhatnak. Azaz viszonylag csekély erőfeszítéssel nagy társadalmi hasznot hozhatsz létre. Ezért gondolom nagyon jónak ezt a programot.
– Azaz nincs szó arról, hogy „mozgalmárkodni" kell, vagy kisiskolások módjára „jócselekedeteket gyűjteni"...?
– Volt olyan kísértés, hogy összeállítsunk valamiféle részletes kérdőívet, amiből ki-ki megállapíthatja, hogy ő mennyire jó keresztény vezető, de aztán túlléptünk ezen az ötleten. Ez tényleg emlékeztetett volna a jócselekedet-gyűjtésre, vagy éppen egyes magazinok idétlen tesztjeire. Valami lazább, játékosabb dolgot akartunk ennél, de főleg praktikusabbat. És mint már mondtam, azt is hasznos tapasztalatnak gondoljuk, ha valami valakinek nem sikerül – szó sincs arról, hogy érdemeket, sikereket kérnénk számon bárkin is.
– Ha már a praktikumnál tartunk, most kérdezem meg: mi volt az az ötlet, az az új projekt, ami a saját cégedben az Értékek Értéke Program hatására jutott eszedbe?
– A vállalkozásom tanácsadással foglalkozik, többnyire nagyvállalatoknak, nagy intézményeknek dolgozom, ennek megfelelően viszonylag magas díjszabással, amit egy kisebb vállalkozás nemigen tud megfizetni. Tehát arra gondoltam, kidolgozok egy olyan „tanácsadási terméket", ami a kisebbek büdzséjéhez igazodik, ami hasznos, de olcsóbban elérhető.
– Amikor néhány évvel ezelőtt interjút készített veled az Érmeháló.hu, úgy tűnt, visszavonulóban vagy az üzleti életből, inkább olyasmiket szeretnél csinálni, ami a közösségnek hasznos. De ezek szerint vannak még ötleteid, az üzlet pörög tovább...
– Nincs itt ellentmondás. A szűkebb értelemben vett üzleti életből tényleg szeretnék kivonulni; egy nagyobb megbízásom most nyáron fog kifutni, és több hasonlót nem is szeretnék vállalni. A kisvállalkozásoknak kínált tanácsadási projekt is főként azt célozza, hogy átadjam azt a tudást, ami felhalmozódott az elmúlt évek alatt. Persze fontos, hogy ez engem a továbbiakban is eltartson, de különösebb profit felhalmozása, befektetése már nem cél. Azt szeretném, ha elsősorban a közösség számára termelne értéket az, amit csinálok.
Kép az Értékek Értéke Program honlapjáról
– Ebbe jól beleillik az, hogy néhány hónapja a Kérme Egyesület elnöke vagy – s ebben a tisztségedben dolgozol az Értékek Értéke Programon is. Ugyancsak a te elnöki működésednek is köszönhető, hogy az egyesület csatlakozott az ÉrMe Üzleti Hálózathoz. Ez utóbbiban milyen perspektívát látsz?
– Ebben a tisztségben az egyik fő vállalásom valóban az volt, hogy csatlakozzunk az ÉrMe hálózatához. Ehhez a tagságtól egyöntetű és lelkes támogatást kaptam, így a csatlakozás nagyon gyorsan végbement, gyorsabban, mint számítottam. A másik fő vállalásom az volt, hogy a közjót szolgáló, hasznos tartalommal töltsük meg a Kérme működését: valami olyasmivel, ami túlmutat azon, hogy havonta egyszer összejövünk és jól érezzük magunkat. Mivel a tavaly novemberi konferenciával szinte a nyakunkba szakadt az Értékek Értéke Program, hamar egyértelmű lett, hogy ez lesz az a bizonyos tartalom, amire szükségünk volt, hogy tovább tudjunk lépni. Amióta fut ez a program, mindennapos tapasztalatom, hogy ennek köszönhetően sok ajtó nyílik meg, sok kapcsolat születik fontos intézményekkel, emberekkel, közösségekkel. Ezek most már nemcsak a Kérmének, hanem az ÉrMe Üzleti Hálózat egészének a hasznára válhatnak, mint ahogy a Kérme is a hálózat egészétől támogatás kaphat a program sikerre vitelében. Az is látható, hogy sokan e program révén kerülnek velünk kapcsolatba, és csatlakozni szeretnének hozzánk, illetve máris látjuk az igényt, hogy akár újabb klubok is alakuljanak az ország különböző pontjain. Vagyis bővülhet, gyarapodhat az egész ÉrMe Üzleti Hálózat.
B. G.
