A mai, kétdimenziós gazdaságot, amely az anyagi javak és az empíria síkján mozog, háromdimenzióssá kell tennünk. A harmadik az erkölcsi jók dimenziója – jelentette ki Baricz Laura Sarolta domonkos rendi szerzetes a Háromdimenziós gazdaság című könyvének bemutatóján.
A szerzetesnővér közgazdasági doktori disszertációja alapján írta meg új látásmódot megteremtő kötetét. A könyvbemutató apropóján a téma avatott szakértői tartottak kerekasztal-beszélgetést. Az eseményen Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, Tóth József vállalkozó, az ÉrMe Üzleti Hálózat elnöke, Fodor István, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója, valamint Lentner Csaba közgazdász, egyetemi tanár osztotta meg gondolatait.
Mi is az a harmadik dimenzió? Laura nővér szerint hibás elgondolás, hogy az ember van a gazdaságért, ennek épp az ellenkezője igaz. A gazdaság van az emberért. A közgazdaság alapjává és céljává tehát a profit helyett az erkölcsi ember kell állítani. Csak így születhet meg a harmadik, az erkölcsi jók dimenziója. Az új emberi értékrend pedig új gazdasági rendet eredményez.
Tóth József, a keresztény vállalkozókat tömörítő ÉrMe Üzleti Hálózat alapítványának vezetője is kiemelte: az határozza meg cselekedeteinket, hogy mit helyezünk azok középpontjába. Ha az alap és a cél értéksemleges, akkor helyükre könnyen a profithajhászás kerülhet.
A 2008-as gazdasági világválság tanulsága: elkerülhetetlen a jelenlegi rendszerek újragondolása. A nyereség helyett a köz jólétét kell a gazdasági tevékenység mozgatórugójává tenni – mutatott rá Lentner Csaba is. Hozzátette: ha a családok a saját pénzügyi rendszerükben működőképesek, akkor tartható fenn a gazdaság.
Nem is lehet másképp működtetni a gazdaságot, mint három dimenzióban – szögezte le határozottan Veres András püspök. Életünket sem horizontális síkon éljük, hiszen Isten felé tartunk, így gazdaságunkból sem hiányozhat a vertikális vonal – magyarázta. Szerinte, noha ez az elgondolás kétezer éves múlttal bír, az utóbbi kétszáz évben mégis figyelmen kívül hagytuk.
Ki kell törnünk a síkból, hogy a végtelen lehetőségét és figyelembe vehessük. Egyedül így lehet teljes a közgazdaság képünk – összegzett Barcza György, az ÁKK vezetője is.
Lehet az új dimenzióban eredményesen gazdálkodni? – vetődött fel a következő kérdés.
Tóth József optimistán állt a kérdéshez. Szerinte az alapításukkor még a legnagyobb cégek is a jóra törekedtek, csak ezek az alapok idővel kivesztek. Ha a vállalatok magukba néznek, és újra felfedezik jóság alapú missziójukat, az jelentős lépés lehet a harmadik dimenzió felé.
Ugyanakkor fel kell ismernünk, hogy a cégek által hirdetett szép cél csupán marketing vagy valóban misszió. Az az igazán értékes, amit csendben teszünk – mutatott rá Fodor István, az informatikai nagyvállalat vezetője.
Szent Márton sem hirdette tettét, miután köntöse felét a koldusnak adta – vette át a szót Veres András, kiemelve: a szentéletű katona tetteire 2016-ban a Szent Márton év alatt különösen is oda kell figyelnünk. De miért csak a felét adta a rászorulónak, miért nem az egészet? A püspök nyomban meg is válaszolta a kérdést: a köntös egyik fele volt csak az övé, a másik az államé (azaz a császáré). Az ember csak afölött rendelkezhet, ami tényleg az övé. Ha így gondolkodnánk a gazdasági ügyekről is, nem lenne korrupció.
Ahol nem a közvagyon védelme, hanem a profitszerzés a cél, ott megjelenik a korrupció. Ennek leépítése hosszú és nehéz folyamat, mégsem fáradhatunk bele – figyelmeztetett Fodor István.
A küzdelemben Baricz Laura Sarolta és műve a katalizátor – mondta Lentner Csaba. A közgazdász kijelenésével Tóth József is egyetértett. Szerinte a korábban multicégeknél is dolgozó nővér által megfogalmazott elméletet terjeszteni, az értékeket képviselni kell. Hiszen a mi feladatunk, hogy a következő generációk már ne csak kettő, hanem három dimenzióban lássák a gazdaságot.
M. Z.
Fotók: Magyar Kurír
„A mai helyzet sem nem jó, sem nem csüggesztő. Olyan állapot, amelynek javításáért küzdeni kell"
Baritz Laura nővér a kötet megjelenése kapcsán a Magyar Kurírnak is interjút adott, melyben többek között a következpket mondta:
„A Háromdimenziós gazdaság doktori disszertációból született. Azt a hipotézist vizsgálja és kívánja alátámasztani, hogy más emberi értékrend más gazdasági renddel jár együtt. Két paradigmát, és ennek alapján két emberképet mutat be. Míg a jelenlegi haszonközpontú, utilitarizmuson alapuló szemlélet alternatívája az erényetikai gazdálkodás, addig a főáramú gazdaság emberképével, a homo oeconomicusszal a homo reciprocans emberképe áll szemben, mely a kölcsönösségre, a kölcsönös adásra teszi a hangsúlyt. Így jutok el a háromdimenziós gazdasági rend modelljéhez, ami az ember erényetikai értékrendje által meghatározott rendszer, melynek alapja és végső célja az ember, vagyis az ő kiteljesedését jelentő közjó megvalósítása. Mindezt a könyv második részében bemutatott kérdőíves empirikus tudományos kutatás támasztja alá.
(...)
Fogyasztói társadalomban élünk, a növekedés, a profit maximalizálásának legfőbb célja határozza meg a gazdaság működését. Az egyén megsínyli ezt a helyzetet, mert a rendszer fogyasztásra sarkallja, és ezért egyre több erőforrást kell befektetnie, amiért cserébe egyre kevesebb élvezetet ér el. Tudjuk ugyanakkor – ezt támasztja alá a dolgozatomhoz végzett kutatás –, hogy az anyagi javak élvezete csak bizonyos szintig okoz boldogságot, amihez ugyan hozzátartoznak az anyagi javak is, de azok az értékhierarchia alsó szintjén helyezkednek el. A kutatások azt is kimutatták, hogy az anyagi javakhoz való kötődés már nem ad kellemes állapotot, hanem ellenkezőleg, depresszióhoz vezet. A mai helyzet sem nem jó, sem nem csüggesztő. Olyan állapot, amelynek javításáért küzdeni kell.
(...)
– A világ súlyos problémáinak legmélyén az ember erkölcsi válságát találjuk. Ezzel kell szembenéznünk, az ember erkölcsi mivoltát kell helyreállítani, tulajdonképpen abba a helyzetbe kell visszahozni, ami természetéből fakadóan boldogságot jelent számára. Itt vannak az igazi válaszok. Úgy kell megszólalnunk, hogy meg is hallják, okosan kell fogalmaznunk, hogy meg is értsék."
