A vallási turizmus fejlődése a misztérium átadása szempontjából is nagy jelentőségű, s ugyanakkor hozzájárulhat az egyházak gazdasági stabilitásához is, vagyis békében megférnek egymás mellett a vallási és az üzleti szempontok – derült ki azon a rendezvényen, mely egyben a Nemzeti Vallásturizmus Tanács alakuló ülése volt.
Mint az az MTI tudósításában is olvasható, a tanács 2021. december 1-jén alakult meg a Budai Várban, a Miniszterelnökség épületének rendezvénytermében. A rendezvényen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kifejtette: a vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóját megszólítja, testi, szellemi és lelki összetettségében. Mint rámutatott, Magyarország legfontosabb turisztikai attrakciói vallási jellegűek, a Szent István-bazilikától kezdve a debreceni református Nagytemplomon és a máriapócsi kegyhelyen keresztül a Dohány utcai zsinagógáig. Ezek a helyek – felekezeti hovatartozástól függetlenül – a magyar örökség meghatározó részei.
A kormány, a történelmi egyházak és a Magyar Turisztikai Ügynökség összefogásával megalakuló Nemzeti Vallásturizmus Tanács célja, hogy egyrészt a világon is egyedülálló magyarországi vallási turisztikai kincseket „be tudjuk mutatni az egész világnak”, másrészt ezeket a helyeket „kamatoztassuk az egyházaink és az egész magyar társadalom javára”, az állam segítségével és professzionális turisztikai szervezéssel – tette hozzá a politikus.
Kitért arra is, hogy a vallási turizmus fejlődése elsősorban a kegyhelyeket felkereső embereknek jó. Emellett azonban jó az egyházaknak, amelyek eddig nem tudták kiaknázni turisztikai lehetőségeiket, és ezentúl állami támogatást is kapnak majd a kegyhelyek működtetéséhez. Végső soron pedig a vallási turizmus fejlődése jó az egész országnak, hiszen nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy a turisztika vallási ágazata is professzionálissá váljon. A 21. században a programturizmus egyre inkább komplett programok szervezésére törekszik, amely a szálláson és éttermeken túl színes programokat kínál a család vagy egy-egy zarándokcsoport valamennyi tagjának – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Szontágh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmus programigazgatója, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára arról beszélt, hogy 2020-ban kialakították a Nemzeti vallásturizmus intézkedési tervet. A terv az ország területén található négyezer vallási értékkincset három kategóriába sorolja: a „zászlóshajóknak”, mint például a Mátyás-templomnak, jelenleg is magas a látogatottsága. Mellettük vannak az úgynevezett „értékkincsbővítők”, amelyek jól működnek ugyan, de azért érdemes rájuk irányítani az emberek figyelmét. A harmadik kategóriába pedig az„ értékkincs-kiegészítők” tartoznak, azok a helyek, ahova „oda kell vezetni” az utazókat.
Elmondta azt is, hogy 2022 elején megalakítják a vallásturisztikai fórumot, ahol a vallási turizmus egyházi és világi szereplői szélesebb körben találkozhatnak és egyeztethetnek egymással. A vallásturisztikai terv öt nagy stratégiai feladata a népszerűsítés bel- és külföldön, az alapfeltételek biztosítása, élmények szervezése, szervezeti feltételek biztosítása és a nemzetközi események kiaknázása – ismertette Szontágh Szabolcs.
Minden felekezet számára hatalmas kihívás, hogy továbbadja azt a hihetetlen nagy misztériumot, igazságot, ami túlmutat az emberen – hangsúlyozta az alakuló ülésen Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa. Jelenits István piarista szerzetest idézte, aki azt mondta: a napfény által megvilágított gyertyának az oltárterítőre vetődő árnyéka mindig arra emlékezteti, hogy az isteni igazságot csak árnyékosan, emberi módon tudjuk átadni. Az állami támogatással megerősített vallási turizmus elsődleges feladata, hogy az akár csak pár percre betérő turistát is abban segítse, hogy valamilyen módon találkozhasson az isteni igazsággal, azzal a békével és megbocsátással, amit Krisztustól kaptunk – tette hozzá Süllei László.
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, hogy a magyar reformátusok mindenki által ismert kincse a debreceni Nagytemplom, de sok más értékkincsük is van. Ilyen a magyar nyelv és a magyar nyelvű Biblia bölcsője, Vizsoly. Vizsoly azt üzeni, hogy a „kicsiből is lehet nagy” – vélekedett a református püspök.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke fontosnak nevezte, hogy a tanács megalakulásával összebékíthetők lesznek a vallási és az üzleti szempontok. Az evangélikus turisztikai helyek közül kiemelte a budapesti Deák téri Insula Lutheranát (a „lutheránus szigetet”), ahol egymás mellett van a templom, az iskola – ahol Petőfi Sándor és Örkény István is tanult –, valamint a múzeum, ahol Luther Márton kézírásos végrendeletét is őrzik.
Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita arról beszélt, hogy a rendszerváltozás óta folyamatosan bővül a görögkatolikus egyház társadalmi feladatvállalása. Ugyanakkor az Egyháznak nem elsődleges feladata az oktatás, a szociális és egészségügyi intézmények működtetése, mint ahogy a turizmus sem. Az egyházak legfontosabb feladata az emberek Istenhez vezetése, de e munkának mintegy „mellékterméke” a szociális, oktatási feladatok ellátása, amit ha jól végeznek, élhetőbbé tudják tenni a világot – tette hozzá Kocsis Fülöp érsek.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke elmondta, büszkék arra, hogy a koronavírus-járvány előtti utolsó évben, 2019-ben a Dohány utcai zsinagóga volt az egyik leglátogatottabb turisztikai célpont Magyarországon. Kiemelte: a Mazsihisz tudatosan törekszik arra, hogy egyházi épületeikben a szakralitás mellet megismertessék a látogatókkal a zsidó tradíciókat is.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija szerint kevés Budapesthez hasonlóan gazdag zsidó örökségű világváros van, és kevés az olyan ország, ahol annyi ortodox zsidó zarándokhely található, mint Magyarországon.
A helyszínen kapott nyilatkozat szerint a megalakult Nemzeti Vallásturizmus Tanács feladata a Nemzeti vallásturizmus intézkedési terv megvalósításának támogatása, valamint a később létrejövő Nemzeti Vallásturizmus Fórum stratégiai irányítása. Az alapítók célja, hogy a magyarországi vallásturizmus 2030-ra a hazai turizmus kiemelten hangsúlyos elemévé váljon, és Magyarország vallási értékeit az országon kívül is megismerjék.
Az alakuló eseményen jelen volt Udvardy György veszprémi érsek is.
Forrás és fotó: MTI. További fotók is találhatók a rendezvényről például a Magyar Kurír oldalon.
