Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
||
Főoldal | Hírek

Az informatikai modellezéstől a közösségi gazdaságig – „hogy szebb legyen a föld”

2016. 04. 14.

A globalizált világban lokális lehetőségeket teremthetünk – mondja Polgár Balázs, a SmartMBSE Kft. ügyvezetője.

 

Huszonöt éve rendelték tőle első programját. A BME-n végzett informatikusként, majd további tizenkét évet töltött el ugyanitt kutatóként. Közben fejlesztőként is dolgozott, végül másfél éve indította útjára saját cégét. Az ÉrMe Üzleti Hálózatról már korábban hallott, keresztény vállalkozóként nem volt számára kérdés, hogy szívesen csatlakozik. Informatikusként rózsát akar ültetni... Polgár Balázzsal, a SmartMBSE Rendszermérnök Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

 

– Miért váltottál? Hogyan lettél kutatóból vállalkozó?

 

– A motiváció kettős volt. Egyrészt a kutatáshasznosítás, az elmélet gyakorlatba ültetése. Rengeteget tanultam az egyetemen, számos EU-projekten dolgoztam együtt olaszokkal, svédekkel, németekkel, osztrákokkal: kutatókkal és olyan nagy cégekkel is, mint a Ford, Audi, Fiat, Airbus, Thales. Megtanultam, hogy merre megy az informatikai szektor. Amit ma a biztonságkritikus szektorban, autóiparban, repülőgépiparban kutatunk, az holnap a mindennapos szoftverfejlesztési gyakorlat része lesz. Egyszerűen azért, mert költséghatékony innovációt tesz lehetővé. Vállalkozóvá válásommal ennek szeretnék részese lenni, illetve a hosszú évek alatt megszerzett tudást szeretném forintosítani is. Ez négygyerekes családapaként nem elhanyagolható szempont.
A váltást az is motiválta, hogy a munkámmal szeretnék hatással lenni a körülöttem lévő világra, a technológiai vonal mellett a mindennapi élet szintjén is. Gyakran fülembe cseng Mécs László egyik verse: „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld". Én informatikusként is ezt szeretném csinálni, a munkámat és az ilyen irányú „indíttatásaimat" összegyúrni.

 

 

– Mit kutathat egy informatikus?

 

– Ha belegondolunk, mit értettünk informatikán húsz évvel ezelőtt, és mit értünk most, akkor láthatjuk, hogy borzasztó nagy a fejlődés, rengeteg új területen jelent meg az informatika, új, korábban nem létező szolgáltatásokat nyújtva. Márpedig minden új dolog valamilyen kutatásnak az eredménye. Az az „egyszerű", ma már természetes dolog, hogy a világ végén is pillanatok alatt meg tudom osztani az életemet a családommal, barátaimmal akár képben, videóban, nagyon sok kutató- és fejlesztőmérnök rengeteg munkájának az eredménye.
A saját gyakorlatomból például a nagy, különleges biztonsági igényű rendszerek fejlesztését emelném ki. Amilyen például az autók vezérlőrendszere. Itt az a nagy kihívás, hogy úgy tervezzünk meg egy ilyen rendszert, hogy minél kevesebb hiba legyen benne, és ellenőrzéssel lehetőleg még ezt a kevés hibát is ki tudjuk szűrni. Nem ritka, hogy a fejlesztés a ráfordított idő mindössze 10%-át teszi ki, a maradék idő azzal megy el, hogy teszteljük, jó-e, amit csináltunk. Ha bármennyit tudunk faragni ebből a tesztidőből, az nagyon jó. A tapasztalat azt mutatja, hogy mindkettőre a modellezés a válasz.

 

– Miért olyan fontos ez a biztonság szempontjából? Egyáltalán mit modellez egy informatikus?

 

– Az elkészítendő rendszer felépítését, működését. De ez egyáltalán nem bevett gyakorlat még ezen a területen. Nekünk is el kellene jutnunk oda, ahová az építőiparnak: a tervek alapján – elvileg – bármelyik építőmunkás fel tudja építeni a házat. Ma minden egyes programozó művész is, ő találja ki, ő valósítja meg, és a tervek csak többnyire az ő fejében léteznek. De komplex rendszereknél ez nem megengedhető, ezért is indult el a világ abba az irányba, hogy az informatikai rendszereknek is legyenek mérnöki modelljeik. Ezek a modellek segítik egyfelől a céget, mert az általa fejlesztett termékkel kapcsolatos információ a birtokába kerül, megoszthatóvá, újrafelhasználhatóvá válik. Másrészt segítik a kreatív informatikusokat is a „művészetük" kibontakoztatásában: segítenek a lényegre koncentrálni azáltal, hogy a megfelelő szinten fogják meg a problémát és lehetővé teszik az unalmas, ismétlődő munkák automatizálását.

 

– Mit jelent informatikusként „vadócba rózsát oltani"?

 

– Megjelent egy újfajta hozzáállás a világhoz, hangsúlyosan is a fiatalok között: a birtoklás kultúráját kezdi felváltani a megosztás kultúrája, kezd teret nyerni a közösségi gazdaság, a „sharing economy". Itt az informatikának hatalmas szerepe, az informatikusoknak pedig óriási lehetőségük van: ami eddig csak a tőkeerős vállalatok privilégiuma volt, az elérhetővé válik az „egyszerű" ember számára, számunkra is. Eddig a szállodaipar uralta a turizmust, az Airbnb segítségével viszont én is megoszthatom a lakásomat a világ másik feléről érkező utazóval. Az eredmény? Sokak számára megélhetési lehetőség, ötvözve az emberközpontúbb turizmussal, elősegítve az emberi találkozásokat. Telekocsi? Kisebb környezetszennyezés, költségmegtakarítás, emberi találkozások. Uber? Munkalehetőség a meglévő tulajdonom megosztása által. Közösségi főzés? Megint csak emberi találkozások és bevételi lehetőség a nagymamának is.
Vagyis: a globalizált világban lokális lehetőségeket teremtő rendszerek. Lehetővé teszik, hogy adjak neked abból, amim van. Remény az emberarcúbb, fenntartható világ felé.

 

Az informatikai modellezéstől a közösségi gazdaságig – „hogy szebb legyen a föld”

 

– És pontosan mi lesz a ti „rózsátok"?

 

– Hogy végül mi lesz, azt csak a mindenható Isten tudja. De megérett a helyzet, elindultunk egy-két úton. A közösségi gazdaság fontos eleme a közösségi háló. Ilyenből már van jónéhány, de még gyerekcipőben járnak ahhoz képest, hogy hová fogják kinőni magukat. Az Egyház a világ legnagyobb közössége, de nem igazán használjuk még ki a lehetőségeket. Jó lenne ezen változtatni, jó lenne, ha az Egyház a közösségépítés modern formáinak is az élére tudna állni.

Ahogy jó lenne azon is változtatni, hogy mezőgazdasági ország vagyunk, de a földből nem, vagy csak nehezen lehet megélni, ugyanakkor a városban pedig nehéz tiszta, hazai élelmiszerhez jutni.

 

– Hogy néz ki mindez a ti cégetek gyakorlatában?

 

– Szerencsésnek mondhatom magunkat, mert sok lábon állunk, különböző típusú feladatokon dolgozunk, s bár különböző oldalról, de ezek mind erősítik a víziót. A kutatóként, fejlesztőként megszerzett tudásom és a fiatal munkatársak agilitása az alap ahhoz, hogy technológiailag rendben legyünk. A partnerem, Palcsó Attila nagyvállalati múltja a garancia arra, hogy eligazodjunk a gazdaság jelenlegi működésében, és pontosan tudjuk, min szeretnénk változtatni.
Modelleztük már a ferencvárosi pályaudvar egyik biztonságkritikus jelátviteli rendszerét, de okoskapuk üzleti folyamatait is. Fejlesztettünk energiapiaci prototípust, de érintőképernyős játékpontot is a Katalinpusztai Erdei Látogatóközpontba.
Szintén fontos projektünk az egyik energiaszolgáltató okosmérős rendszere. Személy szerint már több mint négy éve benne vagyok, van benne tervezés, fejlesztés és a többi vállalati rendszerrel való integráció is. Ez is a szemléletváltást, a fenntarthatóságot szolgáló rendszer: úgy teszi lehetővé az önellátás felé való elmozdulást, hogy közben biztosítja az integrációt a meglévő rendszerrel. És még a felesleg megosztását is lehetővé teszi.

 

– Min dolgoztok most?

 

– Most fejeztük be a krakkói Ifjúsági Világtalálkozó hazai regisztrációs rendszerét. Az egyházmegyék, lelkiségi mozgalmak, szerzetesrendek többek között ezen keresztül fogadják a jelentkezéseket, osztják ki a támogatásokat, kezelik a befizetéseket. Három-ötezer fiatal jelentkezését várjuk, ez is egy lehetőség, hogy megszólítsuk egymást, hogy a világtalálkozó után is kapcsolatban maradjunk egymással.

 

– Sokszor hallhatjuk, hogy kevés az informatikus a piacon. Mi a tapasztalatod erről? Sikerül megfelelő munkatársakat találnod?

 

– A csapatépítés kulcsfontosságú, ebből kifolyólag nem is magától értetődő. Hál'Istennek eddig nem okozott problémát, ugyanakkor mi is folyamatosan keresünk újabb kollégákat, partnereket, nem csak informatikusokat, akik hasonlóan lelkesednek a szemléletváltás, a közösségi gazdaság, a „rózsaültetés" iránt. És persze akik a saját területükön jó szakemberek vagy jó szakemberré szeretnének válni. A mi előnyünk az, hogy olyan jövőbemutató tudást és innovatív feladatokat kínálunk, ami máshol gyakorlatilag nem elérhető.

 

R. L.

 

 

 

Segélyakciónk 

Nyitólap
Gyűjtés az ukrajnai menekültek megsegítésére - a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Kárpátalján végzett munkáját támogatja az ÉrMe Hálózat.

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Kaposvár Klub
ÉrMe Benedictus Klub
ÉrMe Vác Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Adatvédelem