Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
||
Főoldal | Hírek

Az Új Ember mint vállalkozás és márkanév

2010. 10. 18.

Rátkai Balázs: „Jó újságot kell csinálni, amire érdemes kiadni a pénzt" 

2010 júniusától, 36 évesen lett a katolikus egyház hivatalos lapjának főszerkesztője és kiadó-igazgatója Rátkai Balázs. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen írott sajtó szakirányon végzett szakember korábban a Magyar Televízió vallási szerkesztőségében, majd a Magyar Katolikus Rádiónál, szerkesztőként dolgozott. A HÜM-nek többek között az Új Ember-logó presztízséről, a hetilap gazdasági helyzetéről és jövőbeli terveiről beszélt.

 

- A tévé és a rádió után nem volt furcsa a visszatérés az írott sajtóhoz?

 

- Nincs nagy szakadék: hasonló munkát végeztem rádiósként, mint az Új Ember szerkesztői, csak én nem írásban, hanem hangban dolgoztam fel a témákat.

 

- És az sem volt furcsa érzés, hogy kívülről, szinte ismeretlenként egyszer csak Magyarország legnagyobb katolikus lapjának élére került?

 

- A fiatalabb szerkesztőkkel mindenképp régebbi a kapcsolatom: amikor még rádiós voltam, sokszor bejártam az Új Ember szerkesztőségbe beszélgetni velük. Ebből természetesen nem az következik, hogy amikor idekerültem, mindenkit ismertem, de azért voltak többen, akikkel egyet gondoltunk a médiáról, az újságírásról. Amikor a bíboros úr egy hosszabb beszélgetés után nekem szegezte a kérdést, hogy mit szólnék, ha én lennék az Új Ember főszerkesztője, gondolkodási időt kértem, s végül arra jutottam, hogy csak akkor tudom vállalni a feladatot, ha a szerkesztőség tagjai elfogadnak engem munkatársul, főnökül: bíznak bennem és támogatnak.

 

- Megkapta a bizalmat. Mi változott meg a váltás óta a szerkesztőségben?

 

- Beszélgetéssorozat kezdődött arról, hogyan lehetne szerethető, igazi közéleti és vallási katolikus hetilapot csinálni. Ilyen külföldön nagyon sok van: francia, német, olasz példákat néztünk, minden szempontból. Amiben egyetértettünk, hogy forradalmi újításra nincs lehetőségünk. Az Új Ember hatvanöt éve bejáratott név, logó: ehhez ragaszkodunk. De például az újság fejlécében, az Új Ember felirat mellől levettünk két ronda hirdetés-dobozt, a logó alatti csík pedig állandó, fenyőzöld színt kapott: így sokkal hangsúlyosabbá vált az újság logója; reméljük, többen fogják felismerni. Feladatunk, hogy hétről-hétre egyre jobb cikkeket írjunk, hogy egyre többen kezdjenek el ránk figyelni.

 

- Ezek szerint igaz, hogy az utóbbi években sokan leszoktak az Új Ember olvasásáról.

 

- Sajnos igen. Éppen ezért tartom elengedhetetlennek, hogy a hazai és a világegyház – amúgy nagyon fontos – hírein túl a katolikus társadalmat jobban érdeklő, komoly kérdéseket is felvessünk a lap hasábjain. Fontos értékeket akarunk közvetíteni, melyek sokakat érdekelnek. Visszakerült az újságba a „világnézet katolikus szemmel" című rovat: célom, hogy legyenek olyan tárcák, jegyzetek, ahol a katolikus ember gondolkodása jelenik meg. A kultúra rovat újra két oldal lett az egy oldal helyett; megpróbáljuk a katolikus kulturális életet ilyen formában támogatni, erősíteni. Ezek mellett ezer meg egy kérdés van, amivel egy katolikus hetilapnak foglalkoznia kell: ezotéria, divatos táltos-hitek, közélet és a politika, az egyházat érő támadások, vitatott könyvek – ezekre választ kell adnunk. De nem csak válaszokat szeretnénk adni, hanem témákat is. Meg szeretnénk kérdezni, hogy mit kezdjünk a kisgyerekekkel a templomban; mit tegyen a szülő, mit tegyen a pap, a hívő? Hogyan kezeljük a cigánykérdést? Melyek a hitoktatás mindennapos problémái? Sokáig sorolhatnám még azokat a kérdéseket, melyeket érdemes feltenni, és amelyek mentén érdemes az olvasókat együtt-gondolkodásra buzdítani.

 

- Ön nem csak főszerkesztő, gyakorlatilag kiadói ügyvezető is. Hogy néz ki az Új Ember helyzete vállalkozásként?

 

- A gazdasági válság érzékenyen érintett minket is: több lap kiadását nem tudtuk anyagilag vállalni: ilyen volt a Testvérek, az Adoremus Junior és a Teofil. Emellett kevesebb külsős kollégát tudunk fizetni, mint korábban. Könyvkiadási tevékenységünket is racionalizáltuk: nem adunk ki például hittankönyveket, inkább a Szent István Társulatot támogatjuk azzal, hogy hirdetjük és árusítjuk az új hittankönyv sorozatát. Nem szeretnénk teológiai könyveket, Szentírást kiadni: inkább az újságírói műfajokhoz közelebb álló könyvek kiadását fogjuk preferálni. Az Új Ember fő terméke a hetilap, egy kiadónak pedig nehéz gazdasági helyzetben mindig a fő termékére kell koncentrálnia. A korábban Família címen megjelenő havilapunk megjelenését is ritkítottuk: Új Ember Magazin címmel, kéthavonta jelentetjük meg.

 

- Itt mi indokolta a névváltoztatást? Erősítik az Új Ember márkanevet?

 

- Inkább úgy fogalmaznék, hogy szeretnénk ehhez a logóhoz több dolgot hozzákötni, hogy az embereknek az Új Ember név hallatán ne egy olyan hetilap ugorjon be, amit fiatal a kezébe nem vesz. Magazinunk például az egész családnak szól: az oda bekerülő fotók is Magyarországon készülnek, magyar emberekről szólnak; nem külföldi fotóügynökségektől vásárolunk idilli családképeket. Emellett értékrendben hozzánk közel álló eseményeknek szeretnénk médiatámogatói lenni. Ilyen most például a 72 óra kompromisszum nélkül. Sokkal többet szeretnénk ezzel a logóval elmondani, mint amit eddig elmondtak. Ha az Új Embernek van aranytartaléka, akkor ez a neve, a logója: az a tény, hogy hatvanöt éve ez az újság a katolikus hetilap. Az a baj, hogy elherdálták ezt a logót: saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy mennyire nehéz kilépni az eddigi státuszból. Célunk, hogy nyereségessé tegyük az Új Embert.

 

- Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy egy nyomtatott lap hirdetések nélkül termeljen bevételt. Mi a helyzet a hirdetőkkel?

 

- A lapban megjelenő hirdetések nagy része önhirdetés, amelyben saját termékeinket ajánljuk. Nagyon szeretném, ha a hirdetők is azt éreznék, hogy megéri nálunk hirdetni: ehhez – megint csak magamat tudom ismételni – jó újságot kell csinálni, amit egyre több olvasó vesz szívesen a kezébe.  Sajnos ma még nem veszik komolyan az Új Embert a hirdetők. Pedig a hetilap 31.000 példányban jelenik meg, az Új Ember Magazin 9.000 példányban; Adoremus-ból 16.000 darabot nyomtatunk! A nyomtatott sajtó folyamatosan csökkenő példányszámai mellett ezek a számok szerintem kifejezetten jónak mondhatók. Terjesztésünk is kiépített: a templomokban és az újságos standokon is ott vagyunk. Nagyon szeretném, ha a vállalkozók komolyan vennék az Új Embert. Meg kell becsülni, hogy ez a Katolikus Egyház hivatalos lapja.

 

- Most akkor azért hirdessen valaki az Új Emberben, mert „jó keresztény", vagy azért, mert jól jár vele?

 

- Szerintem a katolikus sajtót támogatni kell. Nagyon fontos, hogy minél többen támogassák a katolikus lapokat. Ha az emberek nem támogatják, nem vásárolják a katolikus lapokat, akkor szép lassan meg fognak szűnni. Ha nem vásárolják a katolikus kiadók könyveit, ha máshol hirdetnek, akkor idővel mindenki becsukja majd a boltot. Persze ahhoz, hogy a katolikus sajtó érdemes legyen a támogatásra, jó újságokat, jó könyveket kell csinálni, amire érdemes kiadni a pénzt.

 

R. L. 

Segélyakciónk 

Nyitólap
Gyűjtés az ukrajnai menekültek megsegítésére - a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Kárpátalján végzett munkáját támogatja az ÉrMe Hálózat.

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Kaposvár Klub
ÉrMe Benedictus Klub
ÉrMe Vác Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Adatvédelem