A karácsony előtti időszakban különösen jellemző nagymértékű költekezéshez kapcsolódva érdemes feltenni a kérdést: lehetséges egyáltalán „jó fogyasztás”? Erről elmélkedett Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, közgazdász, egyetemi oktató a Scruton Belváros Közösségi Tér vendégeként december 2-án, az emberközpontú közgazdaságtan szemléletével közelítve a kérdéshez.
Mint a Magyar Kurír tudósításában olvashatjuk, Laura nővér szerint legelőször is ezekre a kérdésekre kell választ találnunk: „Mi a jó?”, „Mi a jó nekem, a személynek, és mi a jó általában?” Tehát szubjektív és objektív értelemben is fel kell tenni a kérdést. Ezt követően lehet a fogyasztással összefüggésben is tovább gondolkodni, hogy hogyan fogyaszthat jól, egyáltalán fogyaszthat-e jól az ember? Vajon az jó, ha bármit megkaphatok, amit elérhetek? Az előadó leszögezte: létezik és megvalósítható az úgynevezett „jó fogyasztás”.
A fogalom az Aquinói Szent Tamás nyomán tomizmusnak nevezett filozófiai irányzatban gyökerezik, amelyet akkor tudunk igazán megérteni, ha hajlandók vagyunk befogadni és továbbgondolni a tamási elveket, amelyek középpontba állítják az ember intellektusának az akarat feletti uralmát. Aquinói Szent Tamás nézetei a 13. században születtek, mégis egészen a modern korig áthatják a gondolkodástörténet bizonyos aspektusait – fejtette ki Laura nővér, hozzátéve, hogy maga a katolikus teológia és pszichológia is ezer szállal kötődik a tomista gondolkodáshoz, ahogyan a közgazdaságban is van létjogosultsága a tomista alapvetéseknek, a keresztény társadalmi elvek érvényesítésének.
Teológia és gazdaságtan is járhatnak kéz a kézben – ismerteti Laura nővér további gondolatmenetét a Magyar Kurír tudósítója. – Aquinói Szent Tamás nyomán például ki lehet jelenteni, hogy a „jó fogyasztás” nem más, mint egy emberközpontú, fenntartható, a valódi szükségleteken alapuló fogyasztás.
Ugyanígy létezik „jó gazdasági rend” is, erről pedig az mondható ki, hogy nem a hagyományos gazdasági kategóriák (pl. haszon) és szabályok a legfőbb rendező elvek benne, hanem az alapvető emberi szükséglet és értékrend.
Amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a rá épülő gazdasági rend – mutatott rá Baritz Laura Sarolta. Ha a gazdaság főszereplői és a piac vezetői haszonelvű emberek, akkor a kialakuló gazdasági rendszer is haszonelvű lesz. Ma jobbára ilyenben élünk. Ha azonban az alapvető erkölcsi szabályokat betartó emberek irányítják a gazdasági életet, akkor van esély arra, hogy egy más típusú, úgynevezett erényetikai gazdasági rend jöhessen létre, amelyben a versengést az együttműködés, a nyer-veszít sémát pedig a nyer-nyer (win-win) séma váltja fel, és a kölcsönösségen alapuló üzleti modellek kerülnek a középpontba.
A teljes, részletesebb tudósítás a Magyar Kurír portálon >>
Fotók: Scruton Belváros Közösségi Tér
