Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
||
Főoldal | Hírek

Kemény bírálatot kaptak az amerikai konzervatív keresztények

2017. 07. 30.

Mekkora távolságot tartson az egyház államtól, hatalomtól, gazdaságtól?

 

Nagy vihart kavart a La Civiltà Cattolica jezsuita folyóirat nemrég megjelent cikke, mely határozott támadást indít az amerikai konzervatív keresztényekre jellemző – avagy jellemzőnek gondolt – szemlélet ellen. Az írást a lap főszerkesztője, Antonio Spadaro jezsuita pap, valamint Marcelo Figueroa presbiteriánus lelkész (a L'Osservatore Romano argentin kiadásának főszerkesztője) jegyzi.


A cikk egyszerre bírálja az amerikai újprotestáns felekezeteket, melyeket „evangéliumi fundamentalistáknak" nevez, valamint ítéli el a velük rokonszenvező „katolikus integristákat" – magát a szimpatizálást pedig „meglepő ökumenizmusnak" minősíti. Magyarországon a 777 keresztény blog közölt rövid összefoglalót a cikkről, már utalva az általa keltett vitákra is, a Kereszténység és kapitalizmus blogon pedig Szalai Ákos katolikus közgazdász (a PPKE oktatója) fejtette ki – indulatoktól sem mentes – ellenvéleményét, Véres kardot hoztak címmel. 


Javasoljuk a két hivatkozott magyar nyelvű ismertető (és persze az eredeti angol nyelvű cikk) elolvasását; itt most csak néhány mondatban világítunk rá a – véleményünk szerint sem elhanyagolható jelentőségű – szellemi összecsapás lényegére.


A La Civiltà Cattolica cikke mindenekelőtt azt a felfogást támadja, mely szerint a keresztényeknek társadalmi-politikai eszközökkel, sőt, akár gazdasági befolyással, katonai erővel is harcolniuk kell a Gonosz ellen. E felfogás szerint törekedni kell e világon Isten országának megvalósítására, azaz arra, hogy a keresztény értékekkel és erkölcsökkel összhangban álló törvények uralkodjanak a társadalomban. A cikk szerint emellett a szóban forgó „evangéliumi fundamentalistákat" gyakran apokaliptikus világlátás, szó szerinti bibliaértelmezés és tudományellenesség is jellemzi, valamint az a szemlélet, mely az evilági boldogságot, üzleti sikereket az isteni áldás jelének hajlamos tekinteni. A szerzők szerint mindez idegen a valódi keresztény – és különösen a katolikus – szemlélettől, mely szerint Isten országát személyes lelki életünkben, és nem a politika világában kell keresnünk, az egyháznak tehát távolságot kell tartania az állami-politikai-üzleti dimenziótól. A cikk tehát azt hangoztatja, hogy a(z amerikai) katolikusoknak saját egyházuk társadalmi tanítását kellene követniük, és nem az „evangéliumi fundamentalistákkal" összeborulniuk – ezt az összeborulást jelentené az említett „meglepő ökumenizmus", melyet a cikk egy helyen kifejezetten „a gyűlölet ökumenizmusának" minősít.


A cikk támadásaival szembeszállók ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a katolikus egyházfő, Ferenc pápa maga is számtalanszor szorgalmazza az állami-politikai eszközök határozott alkalmazását az általa fontosnak tartott célok (környezetvédelem, a szegénység felszámolása stb.) érdekében – ugyan miért ne lehetne hasonló eszközökkel és elszántsággal szembeszállni az abortusszal, a homoszexuálisok „házasságának" gyakorlatával, ahogyan ezt az amerikai keresztény mozgalmak gyakran megteszik? Az állam, az evilági törvények és az egyház közötti távolságtartás vajon terjedhet-e odáig, hogy a törvények kötelezhetnek egy keresztény orvost abortusz végzésére, vagy egy keresztény cukrászt arra, hogy homoszexuálisok „esküvőjére" tortát süssön? Valóban alapjaiban hibás-e a felfogásuk azoknak a keresztény üzletembereknek, akik Isten áldásának tartják vagyonukat, és gazdasági befolyásukat igyekeznek nemes célok szolgálatába állítani? – vethetők fel többek között ezek az elgondolkodtató kérdések a cikkben foglaltak kapcsán.


Továbbá az is érdekes kérdés: a világunkat sújtó számos nagy gond idején miért éppen azokat a – talán nem mindenben követendő, de őszintén elkötelezett – amerikai konzervatív keresztényeket (protestánsokat és katolikusokat) támadja meg egy befolyásos egyházi folyóirat, akik e nagy gondok megoldásában mégiscsak szövetségesei lehetnek a katolikus egyháznak és minden jó szándékú, értékeit féltő embernek?


A támadás ugyanis nem akárhonnan érkezett: mint Szalai Ákos is rámutat írásában, a La Civiltà Cattolica sosem közöl magánvéleményeket; írásai – bárki is legyen a szerzőjük – mindig a szerkesztőség véleményét tükrözik. A lap továbbá maga állítja, hogy minden cikke a Vatikáni Államtitkárság ellenőrzése után jelenik meg – ezért nem az összeesküvés-elméletek világába tartozik annak felvetése, hogy a cikkben megfogalmazottak a Vatikán felső köreinek véleményét is tükrözik. Némelyek pedig egyenesen úgy látják, hogy a Ferenc pápa és Trump elnök között kialakult ellenszenvhez is köze lehet a cikk publikálásának.


B. G.

 

 

 

Támadás az amerikai konzervatív keresztények ellen

 

A kép forrása: Signal

 

 

BGA

Segélyakciónk 

Nyitólap
Gyűjtés az ukrajnai menekültek megsegítésére - a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat Kárpátalján végzett munkáját támogatja az ÉrMe Hálózat.

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Kaposvár Klub
ÉrMe Benedictus Klub
ÉrMe Vác Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Adatvédelem