„A piac, amennyiben a kölcsönös, általános bizalom légköre veszi körül, az az intézmény, amely lehetővé teszi, hogy olyan emberek találkozzanak össze, akiket mint gazdasági szereplőket a kapcsolataikat szabályozó megállapodás irányítja, akik értékarányossági alapon kicserélik javaikat és szolgáltatásaikat szükségleteik és vágyaik kielégítése céljából. A piac az úgynevezett kölcsönös igazságosság alapelveinek alanya, mert ez a fajta igazságosság az egyenlő felek közötti adás- és kapás-viszonyt szabályozza.
Az Egyház társadalmi tanítása azonban soha nem mulasztotta el világossá tenni az osztó igazságosság, valamint a társadalmi igazságosság jelentőségét sem, éppen a piacgazdaság szempontjából; nemcsak azért, mert a piacgazdaság a tágabb társadalmi és politikai közegbe ágyazódik bele, hanem ama szélesebb viszonyhálózata miatt is, amelyben maga a piac is tevékenykedik.
Ha a piac egyedül a cseretárgyak értékegyenlőségének alapelvére hagyatkozik, akkor valójában nem képes megteremteni azt a társadalmi kohéziót, amire pedig éppen neki van szüksége ahhoz, hogy jól működjön. A piac a szolidaritás és a kölcsönös bizalom belső formái nélkül nem képes teljességgel betölteni gazdasági szerepét. Ma éppen ez a bizalom szűnt meg létezni – márpedig a bizalom elvesztése súlyos veszteség."
(Forrás: Caritas in Veritate, XVI. Benedek pápa Szeretet az igazságban kezdetű enciklikája, Harmadik fejezet, 35. pont)
További fontos idézeteink a Caritas in Veritate enciklikából:
Ne bízzunk túlságosan az intézményekben! >>
Nem utasíthatjuk el mindenestül a technikai fejlődést >>
Minden élet: hivatás >>
Fejlődjünk, legyünk többek! De mit jelent „többnek lenni"? >>
Az elmaradottságnak nem elsősorban anyagi okai vannak >>
Alkalom az újragondolásra és újraértelmezésre >>
A munka mobilitásának pozitívumai és veszélyei is vannak >>
Ha a gazdasági túlfejlettség erkölcsi alulfejlettséggel párosul >>
Akit valódi szeretet lelkesít, azt leleményessé teszi >>
Az emberi értékek mindig gazdasági értékek is >>
Az áteredő bűn a gazdaságban is pusztít >>
