Bejelentkezés
English
ÉrMeHáló
|||
Főoldal | Hírek

Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról, 2009

2010. 06. 18.

„Az együttműködés szabadságára épülő rendszer működőképességét a válság nem kérdőjelezte meg." 

... „Nem népszerű most a kapitalizmus elvei mellett kiállni, az együttműködés szabadságát hirdetni, a szabályozók kordában tartását követelni. A Jelentésben mégis ezt tesszük" – olvasható a Közjó és Kapitalizmus Intézet újabb éves jelentésében, melyből rövid részletet itt is közzéteszünk.

 

„2009 és a válságkezelés éve volt. Fontos leszögezni, hogy a kapitalizmust, az együttműködés szabadságára épülő rendszer működőképességét a mostani pénzügyi válság nem kérdőjelezte meg. Erre két okot is említhetünk. Az egyik az, hogy a globalizált világ társadalmi-gazdasági környezetében sok olyan intézmény és viszony létezik, amely eltér a kapitalizmus elveitől, az együttműködés szabadságát nem erősíti, hanem éppen gyengít, ideértve egyes nemzetközi viszonyokat (például a kínai állam hatását a pénzpiacokra) és egyes belföldi torzulásokat, a pénzpiaci szabályozók tévedéseit, a szociális célú lakáshitelezés erőltetését, az együttműködés alapelveit figyelmen kívül hagyó, az egymás megtévesztésén alapuló gazdasági kapcsolatokat. Ezek híján a válság vélhetően kisebb lett volna, vagy ki sem alakul. A másik ok az, hogy a kapitalizmus lényegéhez tartozik, hogy engedi a tévedések és hibák elkövetését, de lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag csekély közjóléti veszteség árán tanuljanak belőlük az egyének, a vállalkozások és az állami hatóságok egyaránt. Ezért, ha a válság elkerülhetetlen is volt, abból még nem a „rendszer" bukása, hanem megújulása is következhet.

 

Ennek ellenére 2009-ben a kapitalizmus értékeit és intézményeit a világ legtöbb országában meghatározó politikusok, értelmiségiek, közgazdászok vonták kétségbe és támadták. A szabályozók, a „piac tervezői" felébredtek évtizedes álmukból, és úgy érezték, hogy itt az idő, hogy visszaszerezzék a 70-es, 80-as évek környékén elvesztett pozícióikat. A kormányzatok és szabályozók örültek, hogy újra a gazdaság első számú szereplői lehetnek – elenyésző azok száma, aki a fedezet nélküli költekezés, hiányhalmozás ellen fölemelik a szavukat. Végre ismét keynesi gazdaságpolitikát lehetett folytatni...

 

Nem népszerűek a kapitalista elvek. Az emberek közötti szabad együttműködés helyét sokszor átvette a kormányzatok által ösztönzött, illetve a szabályozók által kordában tartott együttműködés; a megtakarítás fontossága háttérbe szorult, és a kereslet élénkítése lett a fontos. Ismét sokan elhitték, hogy van ingyenebéd: megtakarítás nélküli fogyasztás. Illetve sokan ismét a „hosszú távon úgyis meghalunk" elvének megfelelően viselkednek: behunyják a szemüket a mostani folyamatok későbbi, nyilvánvaló következményei előtt. Hiába látták sokszor más országok, például nem olyan rég Argentína, vagy 2008 őszén éppen Magyarország példáján (majd 2010 tavaszán jött Görögország, s közel van a brit, a spanyol, a portugál kijózanodás is), hogy ez hova vezet.

 

2009-ben azonban Magyarország részben szembe ment a világ trendjével. Itt ugyanis nem a világgazdasági válságot kellett kezelni. Az elmúlt időszak magyar kormányai olyan állapotba hozták a magyar gazdaságot, hogy nem maradt erőforrás, hogy elkövessük a mostanában divatos hibákat, nem maradt pénz felelőtlenül költekezni, gazdaságot élénkíteni, hiányt, adósságot felhalmozni. A máshol most divatos hibákat elkövettük már korábban, elkövettük éveken keresztül. Most fizetni kellett érte.

 

Persze ez nem azt jelenti, hogy az antikapitalista, szabályozást követelő hangok ne erősödtek volna fel itthon is. Sőt talán még erősebbek is, mint máshol: ha a kormányzat, a bürokrácia nem tudott olyan felelőtlen osztogatásba kezdeni, mint a szerencsésebb országokban, akkor legalább a szabályozásban kiélte magát. Miközben a deregulációt hirdette (és egy-két területen valóban tett is érte), aközben a fő cél „a fogyasztók, a kicsik, a gyengék megvédése", a „nagyok, az erősek" megregulázása, regulálása lett. Ennek persze az a következménye, hogy a „megvédettek" is rosszul járnak közép és hosszú távon. Na és...? Ha így lesz, majd megint mutogatunk a szabályozottakra, a bankokra, a nagyvállalatokra, a bűnbakokra, és újabb, még keményebb szabályozással csapunk oda nekik. Aztán, ha a dolgok még rosszabbra fordulnak, újra. Majd újra.

 

Nem népszerű most a kapitalizmus elvei mellett kiállni, az együttműködés szabadságát hirdetni, a szabályozók kordában tartását követelni. A Jelentésben mégis ezt tesszük. Lehet, hogy mi is meghalunk hosszú távon, de ennyivel tartozunk a jövő generációnak."

 

(A jelentés teljes terjedelmében letölthető a www.kozjoeskapitalizmus.hu honlapról.) 

Rólunk 

Nyitólap

 

Az ÉrMe (ÉrtékMegőrző) Hálózat a keresztény vállalkozók és cégvezetők közösségeinek, klubjainak hálózata. Jelmondatunk: Az üzlet több, mint profit. Ha szeretne rólunk többet megtudni, kattintson az alábbi linkre! 

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Szakember Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe HR Műhely
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statútum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Ügyek és projektek
Az üzleti vezető hivatása
Szövetségeseink
ÉrMe-könyvtár
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat