„Sajnos Magyarországon az építőiparban nincs igazán becsülete a minőségi munkának, és emiatt mindent az ár dönt el. Ez nagyon káros szemléletmód" – mondja az Érmeláló.hu-nak Völgyi Gábor, a VOLMER Német-Magyar Szervező, Tervező és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. fő tulajdonosa, ügyvezetője. Interjúnkból az is kiderül, hogyan lett a Mária Rádió önkéntes hangtechnikusa.
– Hogyan kellene helyesen kiejteni a cég nevét? Magyarosan vagy németesen?
– Mindkét kiejtés helyes, ugyanis nincs kifejezett jelentése a névnek, a VOLMER mozaikszó az alapítók vezetéknevének kezdőbetűiből jött létre. Én amúgy magyarosan szoktam kiejteni.
– A céget 1989 karácsonyán alapítottátok. Hogyhogy rögtön magyar–német cégként jött létre?
– Gyógyszerész barátom nem sokkal korábban hagyta el Magyarországot, ám a cég alapításakor már német állampolgár volt. Vele és a hozzám hasonlóan mérnök végzettségű bátyámmal hoztuk létre a vállalkozást. Bátyám inkább az informatikához, én elsősorban az építőiparhoz kapcsolódtam. Eredeti elképzelésünk az volt, hogy a Németországban már működő gyógyszertári számítógépes nyilvántartó rendszert hozzuk be Magyarországra, azt próbáljuk adaptálni a hazai körülményekre. Emellett jelentős érv volt a részben külföldi tulajdonú vállalkozás mellett az is, hogy akkoriban azok a cégek, melyek 30%-ot meghaladó hányadban külföldi tulajdoni részesedéssel rendelkeztek, öt évig jelentős adókedvezményben részesültek. Sajnos eredeti tervük jelentős ellenállásba ütközött, és végül megvalósítása nem járt sikerrel, de nem vagyok – és sosem voltam – feladós típus: építési, beruházási és műszaki ellenőrzési, valamint műszaki szakértési területeken indultunk tovább. Mivel a minőségellenőrzés ekkortájt még gyerekcipőben járt, az első időkben igazi „one man show- ként működhetett, működött a vállalkozás.
– Hányan vagytok ma a cégnél?
– A VOLMER Kft. ma is mikrovállalkozás, állandó jelleggel öten dolgozunk benne. Ha egy aktuális projekt megköveteli, akár tíz-tizenöt fősre is tudjuk bővíteni a csapatot. Mindig azzal tudtunk piacot szerezni, hogy kicsit és rugalmasak voltunk: az aktuális feladatra szerveztük össze a szakmailag felkészült, nagy tapasztalatokkal rendelkező, legmegfelelőbb embereket.
– Min dolgoztok most?
– Jelen pillanatban egy egészségház felújításánál látjuk el a mérnöki feladatokat Gyálon: a régi épületet alakítjuk át, kívülről-belülről. Gyermekrendelők, szakorvosi és háziorvosi rendelők, fogászat, fizikoterápia, labor, orvosi ügyelet működik továbbra is benne. Inárcson az ötvennégy főt befogadó integrált szociális otthonnak a kor követelményeinek megfelelő átalakításban működünk közre. A napokban fejeződik be az Uzsoki utcai Kórház onkológiai osztályának bővítése az új CT szimulátorral, nagybesugárzóval. A szintén új, hét csoportszobás, tornaszobás érdi óvoda várhatóan nyár közepére készül el, de emellett egy 64 ezer lakosú település vízvezeték-hálózatának fejlesztésével is foglalkozunk.
A gyáli egészségház felújításának látványterve
Az Uzsoki utcai kórház onkológiai osztálya kívülről, valamint a kezelőhelyiség a nagybesugárzó berendezéssel
– A felsorolás alapján úgy tűnik, válság ide vagy oda, számos megbízásotok van. Mi a titok?
– Nem hiszem, hogy bármi titkunk volna. Amit vállaltunk, minden esetben maradéktalanul, határidőre, pontosan, precízen a megrendelőink megelégedésére teljesítettük. A tudatosan megtartott mikrovállalati konstrukció kedvező volt számunkra: egy-egy projekt alkalmával a nálunk jóval nagyobb struktúrával működő cégekkel is versenybe tudtunk szállni, köszönhetően a költséghatékony team-rendszerünknek. Természetesen a válság túléléséhez gondolkoznunk, változtatnunk is kellett: míg korábban jellemzően csak magasépítési beruházásaink voltak, mára tevékenységünket kiterjesztettük az útépítés és a víz-, csatornaépítés területére is. A válság azt is igazolta, hogy a jelenlegi hazai körülmények között – az operatív mérnöki munkák esetében – egyelőre jó döntés az üzletszerzés során a magánszektor helyett az állami és önkormányzati intézményekre koncentrálni.
– Mi a gond a magánszektorral?
– Akárki akármit mond, az a tapasztalat, hogy a magánszektorban sem az adott szónak, sem a leírtaknak, dokumentumokba foglaltaknak nincs valódi súlyuk. Ráadásul számos olyan etikátlan megbízással találkoztunk, ahol a megrendelő eleve nem akarta kifizetni a kivitelezőt. Több alkalommal szerettek volna rávenni minket arra, hogy „találjunk" olyan hibákat, ami miatt a megrendelő nem, vagy csak részben fizethessen a vállalkozónak. Miután szakmaiak és semlegesek maradtunk, már minket sem akartak kifizetni.
– Építőipari negatív példából még az is mond kapásból néhányat, aki nem ezen a területen dolgozik. Tudsz mondani pozitív tapasztalatot is?
– Az első kórházi munkánk során négy műtőt és egy császárműtőt kellett kialakítani. A műtők elkészültek, berendezések, felszerelések a helyükön voltak, ellenőrző műszaki vizsgálatok megtörténtek, a helyiségek fertőtlenítése, sterilizálása is lezajlott. Hatósági szemléken már túl voltunk, csak a bürokratikus folyamat nem zárult le, amikor a szülész főorvos odalépett hozzám: hogy van egy kritikus eset, lehet-e használni a műtőt? Azt mondtam: minden tökéletesen elkészült, a helyiségek műtétekre alkalmasak, csak a hatóságra várunk. Az életé az előny. Egymás szemébe néztünk, és mosolyogva kezet ráztunk. Amikor pár nappal később jelentést kellett tennem a megrendelőnél, jó érzés volt azt közölnöm: már két gyermeknek adtak életet ebben a műtőben.
Közműépítési projektek felé is nyit a VOLMER Kft.: most egy 64 ezres település ivóvízhálózat-fejlesztésében vesznek részt
– Hogyan lettél a Mária Rádió hangtechnikusa?
– A Mária Rádió a plébániánkról közvetítette 2006 adventjében a rorátékat, a sekrestyés pedig megkeresett azzal, hogy tudj,a én mérnök vagyok, és jól jönne egy kis segítség. Hiába bizonygattam, építőmérnök vagyok, nem pedig hangmérnök, azt mondt,a az nem baj, csak legyek itt az első adáskor. A technikus többünknek végigmutatta, végigmagyarázta a legfontosabbakat, mikor mit kell csinálni, majd hozzátette: holnapután neked kell közvetíteni. Ha szükséges, telefonon segítek. Így is történt. Az utolsó hajnali imádság a mai napig meghatározó élményeim közé tartozik. A mise után kérték a stúdióból, hogy szereljem le a technikát. A hívek elmentek a templomból, én pedig a félhomályban pakoltam. Megzizzent a telefonom: ismeretlen szám. Erdélyből hívtak: megköszönték nekem és társaimnak azokat a gyönyörű szép hajnalokat, amikor együtt imádkozhattak a magyarországi testvérekkel. Akkor még nem volt erdélyi Mária Rádió. Interneten keresztül hallgatták a misét, körülülték a laptopot, és így imádkoztak. Hirtelen fel sem fogtam, mit jelent ez, milyen csodának lettem, lehettem részese.
– Mit jelent számodra az ÉrMe?
– Olyan értékes emberi közösséget, ahol lelkileg, szellemileg jól érzem magam. Az együttes cselekvés mellett kisebb munkakapcsolatok is létrejöttek. Ha pedig segítségre volt szükségem, mindig megkaptam. Semmi pénzért nem hagynám ki a találkozásokat.
R.L.
