Bejelentkezés  |  Hírlevél
English
ÉrMeHáló
||||
Főoldal | Hírek

„Nem utasok vagy nézők vagyunk a történelemben, hanem a Teremtő munkatársai”

2017. 10. 03.

Tanuljuk meg jól szeretni a világot! – hangzott el a teremtésvédelmi konferencián.

 

Lezárult a Teremtés Hete rendezvénysorozat 2017. szeptember 30-án: „Nem valami szabadon választható feladat" címmel tartottak egész napos teremtésvédelmi konferenciát a Bálna Budapest Rendezvényközpontban a 72 Tanítvány Mozgalom és a Háló Mozgalom szervezésében. A rendezvény fővédnöke dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Tarlós István, Budapest főpolgármestere volt.


„A rendezvény során az etika, a teológia, a természettudományok, a műszaki tudományok, a társadalomtudományok és az esztétika szemszögéből zajlanak beszélgetések a fejlesztések fenntarthatósága, a társadalom állóképessége és az emberiség egészéért érzett felelősség jegyében" – írták a szervezők, s ennek megfelelően alakult a program is. Hogyan védhetjük meg az Isten által az emberek számára teremtett világot? – ezt a kérdést járták körül az előadások. „Úgy szerette Isten a világot..." – a bíboros előadásának is ez volt a vezérfonala: Isten szeretete nyilvánul meg abban a mozzanatban, mikor rábízza a földet az emberre, és azt a hivatást adja neki, hogy szeretettel uralkodják, ne pedig zsarnokoskodva, pusztítást okozva.


Ferenc pápa Laudato sí kezdetű enciklikája adta a szellemi alapját egyrészt magának a rendezvénynek, másrészt a konferencián felmerülő gondolatok, kérdések többségének. A pápa itt foglalkozik ember és környezete, a teremtett természet, a teremtett világ viszonyával. A környezetet veszélyeztető emberi magatartásról, és ennek hatásairól (klímaváltozás, vízkészletek kimerülése, migráció stb.) is beszél enciklikájában.


Az alábbiakban Zlinszky János összefoglalójából olvashatók részletek a konferencián elhangzottakból.


„Mai világunkban, a XXI. század elején, a gazdasági teljesítmény tetőfokán és az ökológiai krízis kellős közepén, mikor minden dúsgazdagra nyolc szegény Lázár jut, a Laudato sí enciklika jelenti a társadalmi tanítás aktualizálását, aprópénzre váltását. Ebben a világban, itt és most úgy kell érteni a társadalmi tanítás alapelveit, a parancsokat, a boldogságokat, a főbűnöket és sarkalatos erényeket, ahogy azokat Ferenc pápa erkölcsi útmutatása tükrözi, alkalmazza. Hitünk alapjai, mindaz, amit a mi Atyánkról, a mi Megváltónkról, és a Szentlélekről tudunk, úgy határozzák meg most, a mi időnkben a világhoz való viszonyunkat, a világról való tudásunkat, és tennivalóinkat a világ érdekében, ahogy arra az enciklika tanít. Nagy kincs ez.

 

„Nem utasok vagy nézők vagyunk a történelemben, hanem a Teremtő munkatársai”

 

A mai nap első üzenete lehet, hogy most is, ilyen nehézségek közepette is van tehát örömhírünk: nem vagyunk iránytű nélkül hányódó hajó, van mihez tartanunk magunkat a jelen és a közeljövő viharaiban, és nem vagyunk sem magunkra hagyva, sem magunkra utalva – ha mi is úgy akarjuk. Olvassuk el tehát a XXI. századnak ezt az útikönyvét, világunk használati utasítását figyelmesen, tanuljuk meg, véssük szívünkbe, hogy eszünkbe jusson, ha hirtelen kell elővenni. Márpedig gyakran elő kell majd venni, hiszen nem utasok vagy nézők vagyunk a történelemben, hanem a Teremtő kitüntetett munkatársai, üzeneteinek, tanácsainak hordozói, segítségének és irgalmának közvetítői."


(Az Egyház társadalmi tanításának tükröződése a Laudato sí'-ben – Erdő Péter, bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek)

 

 

„Kitüntető felelősségünk tudatában, és annak súlya alatt kell tehát megkeresnünk és megértenünk helyünket az emberiségben, az emberiség által működtetett gazdaságban, a mindnyájunkat és mindent hordozó természetben. A teljes rendszer vizsgálatával, a teljes rendszer működésének legalább elvi megértésével érdemes kezdeni akkor is, ha utána csak egy kis részével fogunk tudni majd törődni. Csak így értjük meg, ébredünk rá, hogy fordítva ülünk a lovon, hogy tótágast áll a rendszerünk, hogy aminek fent kellene lennie, az lent van, és fordítva. A teljes rendszer értékrendjének ilyen eltorzítása felelős azokért a következményekért, körülményekért, állapotokért, amiket ma magunk körül látunk. A helyes értékrend visszaállításával, az ontológiailag igaz hozzáállással lesz esélyünk arra, hogy világunk alrendszerei – köztük a gazdaság – ne koptassák és rombolják, hanem építsék és gondozzák egymást."


(A teljes rendszerről – Baritz Laura, domonkos nővér)

 

 

„Szomorúan láttuk, hogy minket körülvevő természet változatossága csökken, mennyisége, kiterjedése csökken, sérülékeny részei – mint egyes tájak, vizes élőhelyek, talajok – visszafordíthatatlan károkat szenvednek. Láttuk és beláttuk, hogy sürgősen tennünk kell az éghajlatváltozás megállítása, a szárazföldi és vízi élővilág sokféleségének megőrzése, a természeti erőforrások használatának csökkentése, illetve a helyi közösségek önrendelkezésének megerősítése érdekében."


(Talajt vesztő természet – Náray-Szabó Gábor, Farkas István, Hetesi Zsolt)

 

 

„A Laudato sí világosan fogalmazza meg fő célként, hogy mindenütt szűnjék meg a nyomor és a szegénység. Alapvető feladatunk, kiemelt célunk a társadalmon belüli egyenlőtlenség és kirekesztés megszüntetése, a pazarlás kultúrájának leváltása, a társadalom szerkezetének gyógyítása, a legszegényebbek felkarolása.
Láttuk, hogy itthoni teendőink e téren sokasodnak és súlyosbodnak. Függönyt vonunk a gyorsuló ütemben növekvő és terjedő szakadék elé, amely a jólét és a nyomor között ásít, mint kórházban a haldokló köré, hogy pusztulása ne zavarja azokat, akik kicsit később kerülnek majd sora. Tíz honfitársunkból négy már a függöny mögött van! Caritas in veritate: először is kíméletlenül szembesüljünk a valósággal, és akkor kérdezzük meg, ki-ki magától: Krisztus mit tenne a helyemben?"


(A szegénység dimenziói – Vecsei Miklós)

 

 

„A társadalom és a természet gyógyítása csak közösségben képzelhető el. Az együttműködés, az igazságosság és a szeretet általános iskolája a család. Itt kellene megértenünk, megtanulnunk, mi a békés együttműködés képessége, az egyén és a közösség biztonsága a nemzedékek közötti igazságosság érvényesítése. Vajon valóban azt az élcsapatot, elit alakulatot jelentik-e a kereszténynek mondott családok, amit magunkról hinni szeretnénk? A kutatások, adatok, a valóság fényében aligha. Magunkra kell találnunk, meg kell erősíteni családjainkat, a nyomunkba lépő új családokat ahhoz, hogy másokon is segíthessünk. Megtépázott maroknyi csapat vagyunk, nem csillogó elitalakulat – mégsem szorítkozhatunk sebeink nyalogatására. Krisztus ereje erőtlenség által nyilvánul meg: egyszerre, párhuzamos erőfeszítéssel kell egymáson és a világon segítenünk."


(Családjainkról őszintén – Dávid Bea, Hortobágyiné Nagy Ágnes)

 

 

„Kezdjünk tehát újra tűrni és tanulni – a költő szavaival szólva. A teremtésvédelmi nevelés – azaz a fenntarthatóságra nevelés – során az ismeretek elsajátítása (a környezeti tudás) fontos ugyan, de nem kulcskérdés. Nem ezen múlik az életmódváltás! A gondolkodási technikák (készségek) terén nem állunk jól! Gyenge a rendszergondolkodásunk, az ökológiai szemléletünk, a komplex látásmódunk. Az iskolában sokkal nagyobb teret kellene adni a valóságos élethez kötődő komplex (nem tantárgyi) tanulási formáknak. Legnagyobb baj pedig az értékrendszer körül van, ugyanis nagyon eltolódott a társadalom értékrendje az anyagiak, a rekordok, a verseny, az erővel megoldás, a semmi sem elég stb. felé. Paradigmaváltásra van szükség az iskolában, a társadalomban és a templomban is. A Laudato sí állandó párbeszédet követel tőlünk az őszinte és becsületes tudással, azt, hogy folyamatos kutatás révén képesek és hajlandók legyünk szembesülni a valósággal, és ápoljuk és erősítsük az ökológia kulturális gyökereit."


(Be)ismerni a nyilvánvalót – Victor András, Saly Erika, Kodácsyné Simon Eszter, Tóth Gábor)

 

 

„Pálfordulásunkhoz és felkészülésünkhöz a jó és az igaz mellett segítségünkre siet a szépség is. Ferenc pápa szavaival: „Nem hanyagolható el az a kapcsolat, amely a megfelelő esztétikai nevelés és az egészséges környezet megóvása között fennáll. Ha figyelmet fordítunk a szépségre, és szeretjük, az segít, hogy kilépjünk a haszonelvű pragmatizmusból. Ha valaki nem tanul meg megállni, hogy észrevegye és értékelje a szépet, akkor nem meglepő, hogy minden használati tárggyá és gátlástalan visszaélés tárgyává változik számára." A fenntarthatóságra nevelés tehát magában foglalja a modernitás mítoszainak (individualizmus, korlátlan növekedés, verseny, fogyasztás, szabadjára engedett piac) kritikáját, és a törekvést az ökológiai egyensúly visszaszerzésére minden szinten. E szintek: belső kapcsolat önmagunkkal, szolidaritás másokkal, a természetes viszony minden élőlénnyel és a lelki kapcsolat Istennel.
Fel kell készítenünk egymást, hogy végrehajtsuk ezt az ugrást a Misztérium felé, amelyből egy ökológiai etika a legmélyebb értelmét nyeri. Így lesz lehetséges a pazarlás kultúrájának leváltása, az emberi életminőség javítása, az ökológia kulturális gyökereinek ápolása. Ez az a program, ezek azok a teendők, amelyek alapja, eszköze, feltétele a lelki fordulat, a felszabadulás a túlfogyasztás kényszere és a határtalan növekedés kényszerképzete alól."


(A szép igaz, s az igaz szép – Navratil Andrea, Petró Dalma)

 

 

„Ha egyszer „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta", akkor nekünk nincs többé semmilyen érvényes indokunk arra, hogy ne szeressük, hogy elutasítsuk a világot. Krisztusnak nincs „a világot nem szerető" cselekvésmódja. Meg kell tehát tanulnunk Vele jól szeretni ezt a világot: a gazdaságot az emberek szolgálatába állítani, népeinket a béke és az igazságosság útján egyesíteni, és megvédeni a „földanyát", a természetet.

II. János Pál pápa és Bartholomeiosz pátriárka arra figyelmeztet, hogy válságunkban „megoldást a gazdaság és a technológia területén csak akkor találhatunk, ha mélységes változás megy végbe szívünkben, amely elvezethet bennünket életformánk megváltoztatásához, valamint fogyasztásunk és termelésünk fenntarthatatlan formáinak átalakításához. Az őszinte megtérés Krisztusban tesz képessé minket, hogy megváltoztassuk gondolkodásunkat és cselekedeteinket." Ökológiai megtérésre van tehát szükségünk, amely azt jelenti: „engedni, hogy Jézussal való találkozásunk minden következménye megjelenjék a minket körülvevő világhoz fűződő kapcsolatainkban. Annak a hivatásnak a megélése, hogy védelmezői legyünk Isten művének, lényegi része az erényes életnek, nem valami szabadon választható feladat, s nem is a keresztény tapasztalat másodlagos szempontja."

 

„Nem utasok vagy nézők vagyunk a történelemben, hanem a Teremtő munkatársai”


Megtérés (metanoia) annyi, mint gondolkodásmódot változtatni; még radikálisabban: megfordulni és az ellenkező irányba indulni. Az igazi megtérés egész életet átfogó, azaz addigi életünket mindenestől felforgató dolog. A fenntarthatatlan, az összeomlás felé haladó megfordul és a helyreállító, fenntartható irányba indul vissza. A valódi megtérés új, döntő felismerés – mint valaha Emmauszban: „akkor megnyílt a szemük; aztán rögtön útra keltek". A valódi megtérés megindító, ihlető, mozgósító erejű.
„Ti változás magvetői vagytok" – mondta a népi mozgalmak világtalálkozóján Ferenc pápa. Legyetek bizonyosak abban, hogy előbb-utóbb meglátjátok munkátok gyümölcseit. Az emberiség jövője nem csupán a magas tisztségeket viselők, a nagyhatalmak és elitek kezében van. E a jövő alapvetően a népek kezében van, a népek önszervező képességében, valamint azok kezében, akik alázattal és meggyőződéssel „öntözgetik" ezt a változási folyamatot.
Felelősségünk, hogy saját köreinkben minden lehetőséget megragadjunk a meggyőzésre és a változtatásra. Mindezért önmagunkkal, másokkal és az egész teremtéssel szemben felelősek vagyunk!"


(„Nem valami szabadon választható feladat" – az átfogó teremtésvédelem, mint mindennapi erkölcsi kötelesség – Nobilis Márió, Gáncs Péter, Beer Miklós, Kodácsy Tamás)

 

 

A konferencia társszervezői között volt a Naphimnusz Egyesület, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a KETEG, az ÉrMe Hálózatot, a Katolikus Ifjúsági Mozgalom, valamint a református Ökogyülekezetek és az Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoportja.

 

(Fotók: Lafferton Zsolt, MTI)

 

 

A konferenciáról készült videófelvétel itt megtekinthető:

 

 

 

 

 

Üzletemberek imája 

Uram, adj éleslátást a dolgok észlelésére,

erőt azok megragadására és megtartására;
képességet és rátermettséget arra,
hogy ezekhez még mindig hozzá tudjak tanulni!
Adj tévedhetetlen ítéleteket a számba!
A helyes beszéd kegyelméért is esdeklek!
Döntsd el nálam mindig a kezdetet,
határozd meg előrehaladásom irányát,
és biztosítsd a vég sikeres és eredményes
kimenetelét! Amen.

Aquinói Szent Tamás

Tovább»

Könyvtár 

Ajánlott olvasmányok keresztény vállalkozóknak, cégvezetőknek

Nyitólap

Van, ami még hiányzik a listából? Várjuk olvasóink javaslatait.

Tovább»

Eseménynaptár 
2017. november
HKSZCSPSZV
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30
 ÉrMe Bakony - lelkigyakorlat
 ÉrMe Jótékonysági Árverés
További események 
ÉrMe Hálózat
ÉrMe Alapítvány
ÉrTe Nonprofit Kft.
Érme Budapest Klub
ÉrMe Szakember Klub
ÉrMe Páty Klub
ÉrMe HR Műhely
ÉrMe Junior Klub
ÉrMe Bakony Klub
ÉrMe Építőipari Kerekasztal
Alapinformációk
Rólunk
Bemutatkozó-kiadványunk
Statútum
ÉrMe-könyvtár
ÉrMe-kapcsolat
Honlap-impresszum
Statute in English
ÉrMe Brochure
Társadalmi szerepvállalás
Katolikus Társadalmi Napok
Állásközvetítés
Jótékonysági árverés
Szövetségeseink
  ©2012 ÉrMe Alapítvány  |  Impresszum  |  Médiaajánlat