„A gazdasági életben az önérdekünk szerint szoktunk cselekedni, például azért, hogy gondoskodhassunk a családunkról, közben viszont tiszteletben tartunk másokat. Ugyanakkor mondhatjuk, hogy az önzés az önérdek rendetlen értelmezése, amikor már nem tisztelünk másokat" – mondja a Magyar Kurírnak adott interjújában Philip Booth brit közgazdász, az Institute of Economic Affairs vezetője.
Booth szerint még ha valaki önző üzletember is, akkor is, ahhoz, hogy célját (a profitot) elérje, olyasmit kell csinálnia, ami hasznos valakik számára. Ettől még persze az önzés nem lesz pozitív, ahogy az is lehet: morálisan elfogadhatatlan dolgot gyárt, szolgáltat. „De ha úgy vagyok önző, hogy a kormány tagja vagyok, akkor úgy is keresztül vihetem az akaratomat, hogy nem vagyok tekintettel másokra egyáltalán, ahogy azt a világ legrosszabbul kormányzott országaiban és diktatúráiban is láthatjuk" – teszi hozzá az ökonómus.
Tézise szerint az ember bűnös, így a kérdés az, hogy milyen gazdasági berendezkedés felel meg legjobban ennek a bűnös természetnek. A szabad piac jobban illik az ember rosszra hajló természetéhez, épp azért, meg megköveteli az együttműködést, míg az erőforrások központi, bürokratikus, esetleg diktatórikus elosztása sokkal nagyobb teret enged az önzésnek. De természetesen Booth szerint sem tökéletes a piac, minthogy „Krisztus második eljöveteléig nem lesz földi paradicsom".
„A fő nem az, hogy vannak, akik meggazdagodtak, hanem hogy a nyolcvanas évek óta a világ legszegényebbjeinek a száma gyorsabban csökken, mint bármikor korábban a történelemben" – tesz provokatív állítást a közgazdász, majd így indokol: „Hatszáz éven át a világ népességének 80 százaléka csak az alapvető szükségleteit tudta kielégíteni, vagy azt se. A következő százötven évben, 1800 után ez 40 százalékra, az 1980-at követő huszonöt évben pedig 20 százalékra csökkent."
Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható:
http://www.magyarkurir.hu/hirek/philip-booth-szabad-piac-es-globalizacio-csokkentette-szegenyseget
