Öt gyermek mellett otthon maradni és feladni a szakmai előrelépés lehetőségét nem tűnik gazdaságilag racionális döntésnek, ugyanakkor a gyerekek a családban tesznek szert olyan fontos képességekre, mint például az alkalmazkodás, a felelősségvállalás, a kreativitás, ami később a munkasikereikhez is hozzájárul. Azaz mégiscsak értelmes lehet a család melletti döntés akár gazdasági szempontból is – mindezt Lévai Anikó (Orbán Viktor miniszterelnök felesége) jószolgálati nagykövetként mondta el egy könyvbemutató megnyitó beszédében.
A Magyar Tudományos Akadémia nagytermében meglepően nagy érdeklődés mellett bemutatott új kötet – Antonio Genovesi Értekezések a kereskedelemről és a polgári gazdaságról című, 18. századi művének magyar nyelvű kiadása – az emberközpontú gazdaság paradigmája szempontjából igen nagy jelentőségű mű; erre az emberközpontú szemléletre utalt Lévai Anikó is az előbb idézett példával. Az Ökumenikus Szeretetszolgálat önkénteseként megemlítette azt is, hogy az önkéntességet „az ország alternatív GDP-jeként" érdemes számításba venni, valamint hangsúlyozta: az országban működő keresztény üzleti hálózatok, valamint a Sapientia Főiskolán folyó hasonló szemléletű képzés reményt adnak arra, hogy az embert a középpontba állító elmélet és gyakorlat teret fog nyerni napjainkban.
Dr. Baritz Laura domonkos nővér, közgazdász – a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban képzés, valamint a KETEG Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány kezdeményezője – maga is rendkívül biztatónak nevezte, hogy a könyvbemutatóra közel háromszáz érdeklődő jött el. Mint mondta, ez arra utal, hogy napjainkban is van fogékonyság arra a szemléletre, amit Antonio Genovesi és több kortársa képviselt három évszázaddal ezelőtt. Bár a gazdaságtörténeti könyvek többségében csak néhány bekezdést vagy lábjegyzetet szánnak Genovesiék munkásságára, és az adott korszakban Adam Smith egyik fő művét, A nemzetek gazdagsága című írását tekintik meghatározónak, valójában mind a mai napig van igény olyan integrált gazdasági személetre, amely erényetikai alapokon áll, és az embert helyezi a középpontba. Ennek alapjai már Arisztotelésznél és Aquinói Szent Tamásnál is megtalálhatók, Genovesi pedig sarokkőnek tekinthető. Napjainkban többek között Stefano Zamagni képviseli ezt az iskolát, aki a Civil gazdaság című (magyarul is olvasható) könyv társszerzője, és maga is jelen volt a könyvbemutatón.
Zamagni professzor – aki egyébként Ferenc pápa tanácsadójaként is dolgozik, a gazdasági témákat érintő enciklikákban közre is működött – rövid előadásában szintén Genovesi jelentőségét hangsúlyozta. Hangsúlyozta, hogy Nápoly városában – mely akkor virágkorát élő, igen gazdag település volt – Genovesi papként és tanárként dolgozott a város egyetemén, és itt a világ első közgazdaság-tudományi tanszékét alapította meg; tulajdonképpen oktatási célokra szolgált, „egyetemi jegyzetként" látott napvilágot a most (főbb részleteiben) magyarul is olvasható mű.
Stefano Zamagni rámutatott: Smith és Genovesi esetében nem beszélhetünk antagonisztikus ellentétről, valójában mindkettőjüknél megjelenik az emberek együttműködésének hangsúlyozása, és mindketten támogatják a piaci működést (ellentétben a később szintén rendkívül befolyásossá vált marxista felfogással).
Adam Smith valójában csak egy helyen és nem különösebben hangsúlyosan említi a nevezetes „láthatatlan kéz" gondolatot, ugyanakkor kétségtelen, hogy követői számára ez központi gondolattá vált, és a gazdaságot elsősorban a versengés, az „ember embernek farkasa" világaként írták le. Ezzel szemben Genovesi azt mondja, hogy „az ember az embernek természeténél fogva a barátja", továbbá azt hangsúlyozza, hogy a gazdaság nem lehet független a közügyektől és az etikától.
Az Adam Smith-követők felfogásából az következik: a gazdaság szereplői akkor teszik jól a dolgukat, ha a profitra törekszenek, mivel ezzel végső soron a társadalom közös javát szolgálják. Csakhogy – mondta Zamagni professzor – ez az „összesített jót" jelenti, amit úgy is lehet növelni, hogy a veszteséget okozó, improduktív szereplőket kiiktatjuk a rendszerből. Ugyanakkor a Genovesi-féle felfogásból az következik, hogy a cél a közjó, azaz minden ember számít, és a vesztesekről is gondoskodnunk kell. (Erre utal egyébként Ferenc pápa is, amikor arról beszél, hogy a kiselejtezés kultúrája helyett a gondoskodás kultúráját kell követnünk.)
Ez a felfogás ma újra rendkívül aktuális – jegyezte meg Stefano Zamagni –, hiszen a globalizációra és az erőltetett növekedésre alapuló gazdasági rendszer működési gondjai egyre nyilvánvalóbbak; különösen az egyenlőtlenségek növekedése és a foglalkoztatási problémák adnak okot aggodalomra. Így óhatatlanul előtérbe kerül a civil gazdaság koncepciója, melyben a munka alapvető emberi szükségletnek számít.
A könyvbemutatón beszélt még többek között Paul Dembinski, a Freiburgi Egyetem közgazdászprofesszora is. Azt mondta, ma az úgynevezett tranzakciós folyamatok rabjai vagyunk, melyek a hatékonyság és hasznosság elvét követik, nincs jövőjük. Ezzel szemben a kapcsolatok az időben valósulnak meg, tehát van múltjuk és jövőjük, és nem a kiegyenlítődés a lényegük, hanem a személyesség és a bizalom. Ami a hatékonyságot illeti, erőforrásaink végére értünk, a kapcsolatok építése a jövő kulcsa – vélekedett a pénzügyi szakember.
B. G.
(Fotók: Dabóczi Gergely)
